Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1962. december 8.

•It*'} át it ág módszere soktekintetben nem annyim elemzi.

Vb ú hol rsonban mégis kell általánosítani* Tizennégy eazt^n- deje a vallástörténeti órákon legalább o-6 dupla ráta elveszi a logikai alapelemek oktatása, amikor azonban olyan tanulóanyagot kapott, amely ezt tár tudta, elhagyhatta. Tekintve, hogy a. középiskola egyre inkább az egyetemre el ké*•

szito iskolatípus lesz, erre szükség van, /mi az etikát illeti, aki ismeri az erkölcstanról szóló szószátyár álteoló- giai müveket» nem csodálja, hogy nem tudták elvenni a versenyt a hiútannal, de nen is erre a laikus kenetre gondol,

»

hanem arra, hogy a történelmi materializmushoz kapcsolódva

meg kell adni az erkölcs felépítmény jellegét, s hogy a

\

marxista erkölcs fogalma nem jelent erkölcsi relativizmus". Gyakran van fiatalok között és tapasztalta, hogy szenvedélyesen érdeklik okét az erkölcsi kérdések, legtöbbször azt kérik, hogy err"l beszéljen nekik. Biztosak lehetünk abban, hogy ha jól csináljuk, ez nem fog maxi unalomba fulladni.

Itt kell természetesen az etika kapcsán az erkölcs és a jOi viszonyát ia elméletileg megvilágítani és azokat a minimális jogi ismereteket megadni, amelyekkel rendelkeznie kell minden füveit embernek, hogy mi. a jog, mi a törvény, mi ez állampolgári jog és kötelesség, melyek az alapvető emberi jogok. Ba kísérletképp valahol Budapest és Vác sugárral megrajzolt körön belül xsrixhB be akarnák vezetni ezt a

, / _ -* V

tantárgyat, szívesen vállalkozik annak kísérleti tanítására, az etika kedvéért végigcsinálná a többit is.