Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1960-1962 (HU ELTEL 8.a.55.)

1960. december 22.

t

vitatkozzék többet a tanácsülés.

Kardos Tibor kifejti, igyekezett nie gismerke d- ni az olasz nyelv tanításának módjáv 1 a londoni és a Cambridge 1 egyetemen. A Sőzés hároméves és ehhez járul

egy gyakorlati pedagógiai év, ha az i let tanár akar

■ * •- - • ... ' X

lenni« Szakdolgozat nincs. A tantárgyat angolul adják el , di kőtelező egy félévet Olaszországban tölteni,

«nélkül nem adnak diplomát, A vi'zsgaköve te Iné nyékét kinyomtatták ér pontos tételek vonnak. 1 spitékonfere cián

rámutatott arra, hogy a nagy rországi oktatási forma gyakorlatibb, a kollégiumok előadása olasz n elven történik, az órák száma magasabb, mint Angliában, ahol nem haladja meg az óraszám a 3-4-et, de anya nyelvi lektorok vannak. Doktori dirszert ciót An liá a tiz h Ugató közül egy készít. vizs ík szigorú k, 3-0 napig tartanak, bátron zárthelyi dolgozatot is Írnak. Az alapelvekbíl azt látjav üOgy még gyakorlatibbá akarja tenni az oktatást, árzik is nyugaton, hogy messze elmaradtak a szocialista országok oktatásügyétől. Maximalizmus az alapelvek 4. oldalán, ogy a tudományos gondolkodás alapelveire xcxtanit- suk meg a allgatőkat, mert ezt a jelöltek egy részénél nem

tudjuk elérni. Pontosabban kell me --rozni, bogy milyen

*

szakembereket k'oezünk. A 10-11. old- lon 08 "11, hogy az o'tat js koncentrikus voltát kerüljük el. -lyen koncentrikus eler.eket azonban a mi szakmánkban mm találunk. Az olaszokat a középaikiskolában Dantén, Petrarcán ós tflanzonln kivul senki sem képviseli és ezek is olyan felületesen kerülnek oktatásra, hogy itt kon centrikus t nitásről szó

rém lehet. - Arai a jelenigényi oktat 1st illeti, az ^lnsz