Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1960-1962 (HU ELTEL 8.a.55.)

1960. december 22.

1- 9 Az alapelvek IV. része a tananyag felosztása és elrendezése problémait elemzi. A tantárgyak hármas felosztásának a Bölesészkaron'is lehet gyakorlati jelentősége, noha itt az a/ ás b/, illetőleg a b/ és c/ körök nem egyszer egybefolynak, s csak értelemszerűen alkalmazhatók. Azokat a tárgyakat, amelyek mintegy alapul szolgálnak a szaktárgyak oktatásához, alaptárgyaknak nevezzük. Az alaptárgyak tematikája alá van rendelve a szaktárgyak szükségle telnek. Szaktárgyaknak azokat a tárgyakat tartjuk, amelyek célkitűzése egy-egy tudományágban érvényes elvek és törvények, s a hallgató életpályáján közvetlenül felhasználható ismeret-anyag közlése. Valamennyi már funkcionáló és alakuló-félben lévő tanszék-csoportnak el kellene végeznie az általánosságban helyes alapelvek nyomán a tantárgyak szerepének, s ezzel összefüggő jellegének /pl. kötelező v. ajánlott, v. fakultativ kollégium, fő- ill. szakkollégium/ felmérését, a cik- lusos előadások tervének kidolgozását, a szemináriumok gondos felépits- sét, számuk reálisabb megállapitását, a tantárgyak elhatárolásának ás fokozatos egymásráépülés ének, kölcsönhatásának mélyebb elemzését. /A nyilvánvaló átfedéseket már a ©unka előtt kell kiküszöbölni/. E munkálat során javasolom ismét elővenni a Módszertani Bizottság 1959* máj. 7.-i előterjesztéséből az előadások témakörének összehangolásáról Írottakat.

Az egymásra-épités, a fokozatosság persze a középiskolai ismeretek vo- natkozásában is legyen szempont. Ezzel az alapelvek maguk is ilyen értelemben foglalkoznak /ll.o*/ s egyetemi tanácsülésünk is hangsúlyozottan foglalt állást az ellen, hogy teljes ismeretköröket ujitgassunk meg magasabb szinten, ami/ korábban az egyes oktatási formák zártságával függött össze. Igen lényegesnek érzem, amit és ahogyan az alapelvek a kollégiumok komplexebb felépítéséről, nagyobb kollégiumok kevesebb félévre összpontosításáról tartalmaznak. Egyes diszciplínák összekeveredése hőikül másképpen nem is oldható meg az oktatási idő‘csökkentése, a stafétabotos, szemeszter-megosztásos módszer ugyanis ellentétben áll a kollégiumok jelenlegi tematikus felépítésével, egymással témában v. időben nem ’ kapcsolódó előadások nem követhetik egymást. Ugyanide tartozik egyes szétszórt segédtudományok összevonása. Idevág másfelől az egyes kollégiumok egymásmelleitiségének érdeke is, pl. hogy ne kelljen későbbi fogalmakra építeni, s az összehangolás pl. az irodalomtörténet történeti bevezetései s a történetoktatás kultúrtörténeti részei között.

A Bölcsészkarnak a maga ^zükség/letei és feladata szerint kel-1 részleteiben kidolgoznia, mi hogyan alkalmazható nálunk az elmélet ás gyakorlat kapcsolatáról az alapelvekben mondottakból. Legáltalánosabb érvényű kari szempontból a 2/c. pont, amit tanári és más szakainknál egyaránt igen behatóan kell mérlegelni, együttműködve a Tanárképző Tanáccsal, ill.