Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1960-1962 (HU ELTEL 8.a.55.)

1960. december 22.

- 4 nárképzés sokszor szembeállítását, Hogy művelődésügyi kormányzatunk meny*

nyíre egységben látja ezeket a feladatokat, mutatja a káderfejlesztés egyidejű feladata, s a tanszékeknek a iávlati tudományos terv alapintézményei között számontartása is»

N4m mai vitánk feladata, hogy az egyes szakok képzési célját, a velük szemben támasztható követelményeket meghatározza» De mulasztás lenne nem foglalkozni ezzel a már különféle megbeszéléseken érintett kérdéssel» Pusztán lehetőség gyanánt, vitaanyagul, s nem a tartalom feltétlen igénylésével ismertetném előbb a tanárképzési rektorhelyettes által kimunkált általános cáltervezetét /a/, majd az egyik vidéki társkarunkon az egyik szaktárgy célmeghatározására előterjesztett javaslatot /b/*

a.o£

"Az egyetemen folyó tanárképzés célja olyan kétszakos tanárok képzése, akik a középfokú iskolákban, sőt szükség esetén az általános iskolák felső tagozatán is olyan nevelő és oktatómunkára képesek, amilyent a most kidolgozás alatt álló iskolareform elkészülte után az iskola elvár. A tanárképzés olyan fokú iskolaismeretet /tájékozottságot/ biztosítson, a tanári munkában pedig akkora gyakorlatot, hogy a kezdő tanár leküzdhetetlen nehézség nélkül legyen képes ellátni munkakörét. SegitseaSivatástudata és fejlődőképessége a kezdeti évek zökkenőin."

A tervezet azután a jó tanár kritériumait rés zletesen elemzi. Első a szilárd marxista-leninista világnézet azzal a többlettel, hogy meggyőződését megnyerő formában és intenzív fama erővel sugározza. Második a tanár pedagógiai képzettsége, mint a tanári felkészültség legsajátosabb része. Harmadik, hangsúlyozott fontosságú kritérium a szaktárgyi képzettség. Végül: legyen önálló és fejlődőképes.

b»/

"Az egyetemi magyar nyelvészeti oktatás célja olyan középiskolai tanárok képzésé, akik a magyar nyelvi ismeretek oktatását a korszerű követelményeknek megfelelően el tudják látni. Ezért a hallgatóknak elsősorban a mai magyar nyelv rendszerét kell alaposan megismerniük. Ezt a rendszert azonban úgy kell az egyetemi oktatásnak bemutatnia, mint hosszú történeti fejlődés eredményét» Éppen ezért szükség van arra, hogy a hallgatók megismerjék a magyar nyelv rokoni viszonyait, kialakulásának ás fejlődésének fontosabb mozzanatait, ás a bennük megnyilvánuló törvényszerűségeket.

A hallgatókat a nyelv dialektikus és materialista szemléletére kell nevelni, meg kell mutatni, hogy a nyelv társadalmi jelenség, az érintke-