Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1958-1960 (HU ELTEL 8.a.54.)

1958. november 27.

- 37 gyen annak a pontos profilja.waldapfel József: Ami a néptudományt illeti, vett

gyük fel, de ne emlitsük, hogy egylőre milyen fokon. A tanszékeket illetően tehát megállapodtunk. A pszichológiai-képzést illetően meggondolandó, hogy melyik karon legyen, a népművelési képzést feltétlenül fel kell venni. Ez csak harmadik szak lehet két tanárszak mellett. Ezek az ötödik éven nem tanári gyakorlatra mennek, hanem népművelési gyakorlatra. Belevesszük tehát a javaslatba, hogy na bölcsészkaron kell biztosítani a népművelők képzését is". Foglalkozni kell a spe- cálikollégiumok kérdésével is, mert a tömegszakoakon csak egészen kis töredék válalkozik a hallgatásukra, uondolni kell a szláv irodalmak tanítására is. szerepel itt a történeti segédtudományok fejlesztése és a román történelem. A kirándulásoknál a "szervezett” szót be kell szúrni, mert ez a hallgatok számára kötelező, a kollégiumok szervezésére is gondolni kell. Ahol a tervezet diákotthont emlit, oda be kell szúrni, hogy Eötvös Kollégium és ezzel felhívni a figyelmet erre a kérdésre. Fel kell venni egy olyan mondatot, hogy t**az egye- temi tudományos munka költségeit az egyetemi költságfevetésben kell biztosítani”. Az, hogy a statisztikában az Akadémiánál sok minősítetlen ember szerepel a szerzők között, nem jelent semmit, mert az akadémiai intézeteknél is vannak minősitetlen emberek és az egyetemeken is minősített emberek. Az nem menne hogy minden tanszék külön sorozatba fogjon a kiadványok tekintetében. -A létszámigényelnél nem 100-120, hanem egyszerien 120 íxiíeí főről kell beszélni. Az az igény semmiképp sem túl méretezett, hogy amikor 15 tanszék létesítéséről beszélünk, akkor 25 professzorral számolunk, ne kell számítani a normába a tudományos munkát is. A külföldi utazások általános fej-