Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)

1957. február 4.

nyomatékosan kiemelte, hogy a kormányzat "az egyetemi Ifjúságot zömében nem tekintI ellenío^radalmárokxiak, haneja egészsé- ^®s* haladé szellemű ifjúságnak, ©mi természetesen nem zárja ki azt, hogy vannak és voltak kis csoportok, amelyek ellenségesen állanak szembea népi demokráciánk rendjével, fi. nagy többséé haladó szellemű, tanú ni vágyó és ezt a kormány telje» mértékben honorálni kívánja, A kormány minden rofeszitést megtesz, hogy ne legyen tanév-veszte ség. z ösztöndíjrendszer a tanév vétóig változatlan marad és a kormányzat mindent elkövet a végző hallgatók elheiy ezése ér ekében. - A második problémakör az egyetemi -utonomia. A kormánybiztos kiemelte, hogy az egyetemi autonómia felvetése nem valami uj fia előzmény télén dolog, hanem abban a fejlődési sorban áll, amely 1953-t£1 kezdve indult meg és eddigi is komoly eredményeket ért el az egyetem egyetemmá tételében, a középiskolás módszerek felszámolinában, A kormányzat több önállóságot kíván biztosítani az egyetem számára, do ugyanakkor fenn akarja tartani © szocialista állom ellenőrző és irányító szerepét,

Az autonómia-törvények ki kell fejeznie, ogy az egyetem -nem társadalmon kívüli és felüli valami, hanem az ad v % szocialista társadalom egyetemé. A filághy-fále tervezet megvitatása a közelmúltban a különböző egyetemek n ós főiskolákon sok érdemleges kérdést vetett fel és a kormánybiztos ftf megígérte, hogy a vita eredményének felTasznáIásáv 1 az oktatásügyi kormánybiztosság, a minisztérium egy uj tervezetet fog készíteni és leküldi az egyes egyetemeknek további megvitatásra, - A harmadik problémakör a rehabilitációk kérdése.

A kormánybiztos b számolt arról, hogy ez m folyami már októ-.

’ bér előtt megindult, > határvonal meghúzása tekintetében bizonyos ingadozás volt tapasztalható, de nem is lehet azt általában meghúzni, egyénenkinti elbírálást ajánlott, abban a tekintetben is, hogy az egyes esetekben erkölcsi rehabilitálás történjék-e, fölereit nyjgdij folyósítása vagy reaktivá- lás. A rehnbilitioióvul kapcsolatban egyes régi oktatóknál 9 létbizonytalanság érzete ütötte fel a fejét, hogy mo3t el- távolit jók a kommunista oktatokat, de ezt a feszültséget meg kell szüntetni, - A negyedik problémakör az ideológi i oktatás. A kormánybiztos határozott bírálatot gyakorolt a marxizmus- leniíiiziaus oktatásának eddigi módja felett, z brosuraszerü volt. A jevőben a marxizmus-lenlnizmus oktatása -etében a polgári nézeteket ía oktatni kell, amelyekkel 11 marxista klasszikusok vitatkoznak. Síetn jelent ez hűvös objektivizmust, mert me felelő kritikával k 11 te ni, z ideológiai oktatás a j len tanévben szünetel ás..ezalatt kell előkészíteni e megfelelő színvonalú egyetemi oktatását.

fi kialakult vita során a megjelentek helyeselték n tanítás megindítását. &ál lei üyula hnn súlyozta, hogy az all nfor- fadalom az ifjúság és ez értelmiség soraiban elég erősen tért hódított. A kormány nem tekinti r-z egyetemi ifjúságot zömében eilenforradalmárnnk, de azzal, hogy egy részük rásztvett a fegyveres harcban, az ellenforr^dalom szekerét tólta. Az egyik egyetem vezetője felvetette, egy olyan nyilatkozatot kértek tói«, hogy ő és az egyetem vezetői felelősek az egyetemen történt mindenfajta orovokáolóért. íCállal 'Jyula kijelentette, hogy ilyen felelősségre vonást nem lehet alkalmazni, de felelőssé lehet tenni az egyetem dolgozóit, hogy mindent megtettek-« a provokációk megelőzésére és megakadályozására.

A kormány szilárd elhatározása, hogy mindenféle•rendbontással szemben érély«sen fog fellépni. - Az oktatásügyi kormánybiztos- 10 -