Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)

1958. május 8.

Bár a minden vonatkozásban sikeresnek mondható szakdolgozatoknak a szép száma örömmel tölthet el bennünket, vannak e téren olyan negatívumok is, amelyeket a jövő érdekében nemcsak kár, hanem vétek is lenne® elhallgatnunk. A továbbiakban a szakdolgozatok kérdésének már csupán erről a negativ oldaláról beszélnék, mivel a hiányosságok kijavításához azok részletesebb elemzése szükséges. Bár megbízásom elsősorban a nyelvi kérdések megvizsgálására vonatkozott, nem akarnám teljesen elhallgatni néhány olyan benyomásomat sem* amely túlmegy a nyelvi kérdések keretein. Lássuk azonban előbb mégis csak a nyelvi vonatkozásokat!

A megvizsgált szakdolgozatok jelentős hányadát nyelvi szempontból többé-kevésbé kezdetlesagesnek, sőt többüket kifejezetten gyatra színvonalúnak látom. Nem arról van itt elsősorban szó, hogy a hallgatók egy része gondolatait nem tudja megfelelően kicsiszolt, nyelvileg kifinomult formába önteni, hiszen nyilvánvalóan tulmerxnénk a határon, ha 3 e dolgozatokban stílusgyakorlat szerű Írásműveket keresnénk. Arról van ellenben szó, hogy az egyetemetxvégző hallgatók egy része képtelen gondolatait elfogadható nyelvi színvonalon leírni: igen szegényes szókészlet és bizonyos szűk- körű frazeológiai állomány felhasználása mellett olyan hibákat is elkövet, amelyek már nem is a stilisztika, hanem a grammatika körébe vágnak, vagyis súlyos vétségek nyelvünk xsétx rendszere ellen.

Hogy az effé&e nyelvi vétségekről ne csak általánosságban beszéljünk, megvilágítanám őket néhány -különböző típusokból vett - konkrét példával, előre is jelezve azt a saj- .nálatos tényt, hogy az itt megemlített esetek x csak egy kis részét teszik ki az átnézett dolgozatok - többnyire "jeles” és "jó” érdemjegyül dolgozatok! - tényleges nyelvi hibáinak.

Megdöbbentően sűrűn előforduló jelenség a számbeli egyeztetés hiánya: "Az 184-8. évi márc* törvények ennek a két hatalomnak a viszonyát az országgyűlés javára dönti el"; "hol vallási villongást támasztott, hol helyi esélyes ellen országos hirü politikusokat dobtak harcba”; "a városi küldöttek legnagyobb része megyei vagy városi tisztikar tagjai”; "Mózes szavai a második színben sem hagy kétséget afelől, hogy a mű magyar vonatkozású”; "Ezek a szavak Mózes szájából hallva nyilván a bibliát juttatja eszünkbe";"Felvettek végül olyan szokásokat, amely végül egészen sajátukkáb vált.” "Kevés, elenyésző százalékban találunk olyanokat is, akik határozottan megmondják, hegy őket a fizika, a kísérletek érdeklik, mert fizikus akar lenni"; "A lányok olvasmányaiban elsősorban az egész érdekli, őket /ti. a lányokat olvasmányaikban elsősorban az egész érdekli/, megoldást keresnek különböző dolgokra. A történelmi olvasmányok olvasásában, érzelmi kielégülést talál. Nem is annyira a történelmi hűség, mint inkább a mese szerűség érdekli őket"; "Tannak olyanok is, akik egészen a pubertás végéig nem tudják eldönteni, hogy mi legyen, ezeknek tanácsot kell adni, ,s olyanokat is találunk, aki állandóan ingadozik, s egyszer ez, teáskor pedig az szeretne lenni"; "engedni kell a gyereket társaságba, a barátok közé, engedni kell őket önállóan munkálkodni, de

mindig kisérje őt az a tudat is, hogy tevékenysége i Iránt