Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)

1957. március 27.

Knie z s s Istyán dékán megjegyzi, hogy ez megfelel a tanári szakoknál meglévő módszertani oktatásnak.

Banne r János kérdezi, hogy az V. évesek az egyetea kötelékébe tartoznak-e.

K n i e z s a István dékán közli, hogy ide tartoznak any nyira, hovr * gyakorló iskolákat is az egyetemhez akarjuk kapcsolni .

* minisztérium a következő tanári szakcsoDortbeitásókat javasolja: magyar nyelv és irodalom történelemmel.magyar nyelv és irodalom idegen nyelvvel ás irodalommal, történelem idegen nyelvvel és irodalommal, valamint idegen nyelv és irodalom más idegen nyelvvel és irodalommal. Az utóbbinál azonban a gyakorló iskolai igazgatóknak aggályuk volt az értekezleten, mert az iskolákban a különböző nyelvi órákat párhuzamosan tart ják az egyes osztályokban, mint valamikor a hittant, tehát nem előnyös ez a szakcsoportositás.

Moravcsik Gyula örömmel üdvözli, aogy a minisztérium orvosolta a görög szak régi sérelmeit. Szentül választható a görög és latin szakcsoportositás. Nézete szerint két idegen nyelvet engedélyezhetne azért a kar, de csak módjával.

LedereT B ma megjegyzi, hogy azelőtt külön engedéllyel lehetett cs£k valaki történelem francia vagy történelem - német szakos,

I n c z e Miklós: Bz nagyon fontos lenne az egyetemes történelem számára.

a. ü i e z s a István dékán beszámol arról, hogy Kardos Tibor prodékán nem tudott személyesen megjelenni, de elküldte javaslatait, Indítványozza, hogy az oiasz nyelvet össze lehessen kötni a szakpárosításokban a magyarral, a latinnal, a spanyollal és a m űvészettörténettel, egy keleti nyelvvel, Bnnek leh?tóságét az előttünk fekvő elaborátum megadja.

Kérdezi, van-e valakinek megjegyzése a történelem-földrajz szakpárosítás ellen?

Lederer ómmá: Bz volt a legrosszabb szakoárolitás azelőtt.

K n i e z s a István dékán utal a gazdasági földraj ra és a településföldrajzra.

S z a 1 a i 3ándor ismertet egy akadémiai vitát, amelyben felvetődött, mennyire szükség*** lenne a magyar tudománynak olyanokra, akik ezt a két tudományszakot egyesitik magukban, mert a magyar tudományos életben afc a veszély fenyeget, hogy nem lesz, aki településtörténeti és településföldrajzi kérdésekkel foglalkozik, az *gész földrajztudomány eltolódik a fizikai földrajz felé.

X n i e z 3 a István dékán hangsúlyozza, mennyire hasznát vette földrajzi ismereteinek, amelyeket a középiskolában és azután magánszorgalomból megszerzett. ,

Banner János megemlíti, hogy maga is földrajz-történelem szakos ás el sem tud képzelni egy régészt földrajzi ismeretek nélkül.