Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)

1952. június 26.

Banner János professzor szintén direktívát kér ebben a tekintetben, mert az ősrégészeti oktatásnál ugyanez a probléma.

Csonkás Mihály szerint ezekben a -részletkérdésekben részint tájékoztatást ad az egyes tárgyakra szóló kiküldött tanterv. ötödik évről nem lesz szó, mert a modern nyelvek oktatása négy^éves. * A perspektivikus tantervet az

I. és II. évre kell késziteni. Eckhardt professzor felszólalására válaszolva rámutat arra, hogy nem minden tárgyból és részletből készülnek el a programmok most a nyár folyamán, hanem csak az elvi jelentőségű tárgyakból. Az irodalom tanitása a legfontosabbak közé tarto-r zik, mert ott ideológiai felfogásról van szó. A kisebb jelentőségű tárgyak programmja és azoknak a tárgyaknak a programmja, amelyeknél az ideológiai kérdések nem jáb - szanak olyan nagy szerepet, az ősz folyamán készül majd el. Az irodalomtanitás pro grammjában tehát nem fognak szerepelni a nyelvgyakorlatok.

/ *■

Kniezsa István professzor kérdezi, hogy az irodalom- történet tanitása programmjának általános részét mindezj^- fajta irodalomtörténet programmjának elkészítője külön-" külön állitja-e össze. Véleménye szerint bizonyos elvekben kellene megegyezni, mert különben az lesz a helyzet, hogy mindenki más és más elvek szerint ál lit ja ösz- sze a programmot. '

Marót Károly professzor utal arra, hogy a Felsőoktatási Anyagszolgáltatás a szovjet gyakorlatról azt Írja* "A programmok szolgálnak alapul a professzoroknak a tankönyvek és az oktatási segédeszközök készítésénél, ezek szb- rint tanulják az egyes tantárgyakat és készülnek a vizsgákra a hallgatók. Véleménye szerint itt nem arról vsn szó, hogy a hallgató egyszerűen megtanulja a programmot, hanem arról, hogy a programm a professzorok és előadók számára készül, akik abból tankönyvet, előadást készítenek és a hallgatók számára a tankönyvek és a segédeszközök kötelezők.

r ^ —

Eckhardt Sándor professzor Csonkás elvtárs hozzászólásából úgy látja, hogy a programiakészités a második évig terjedő irodalomtörténeti anyagra vonatkozik. Minthogy a modem nyelvi szakokon az első esztendőben túlnyomóan gyakorláti oktatás folyik, nyilván csupán a második év általánosabb irodalomtörténeti anyagának Programmszerű feldolgozásáról van szó. Ha ez igy van, akkor lehetséges volna megegyezni a többi nyelv tanáraival, hogy közös®, hasonló programmot készítsenek.

Csonkás M-ihá^y szerint a francia és angol irodalom tanításában nem lehet programm nélkül tervszerű munkát végezni, mert éppen ott vannak azok a részek, amelyek az egész oktatás súlypontjai, tehát a harmadik és negyeik évre programmot kell késziteni. A Szovjetunióban a prqg- ramm kinyomatva a hallgatók kezébe kerül, de természetesen nem azt tanulják meg, mert az csak az oktatás gondolatmenetéről tájékoztatja őket, hanem a megtanulandó anyagot az előadások, a jegyzetek és a tankönyvek adják.

(