Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)
1952. április 28.
- 2 munkát, a nevelés alapvető munkájának tekintsék. A kádermunkénak egész nevelő munkánk szerves részének kell lennie, nevelnünk kell munkatársainkat és hallgatóinkat egyaránt. A kádermunka során ismerik meg^professzoraink a hallgatókat. Egy tágabb perspektívája is van a kádermunkának, ami nemcsak azt jelenti, hogy helyes javaslatot tegyünk a hallgatók elhelyezkedésére vonatkozólag, hanem azt is, hogy szoro- ,sabbra füzzük a kapcsolatot a volt hallgatók és a tanszékek 'között* Nem helyes az, hogy a hallgatók elszakadnak a tanszékektől, amelyektől az első szakmai és tudományos irányítást kapták. A múltban voltak olyan tanszékek, ahol ez a kapcsolat valóságos tudományos munkaközösséggé alakult. Ma nagy a káderszükséglet s fontos, hogy a professzorok a hallgatóik tanácsadói legyenek a későbbiekben is. . A kádermunkával kapcsolatban van egy nagyon helytelen nézet, amely szerint szűk reszortfeladatnak tekinthető a káaermunka. bgy érzik egyes professzoraink, hogy ez a munka elsősorban a Párt és DISZ-szervezetre tartozik. A mi Pártunk és államunk nagyon jól tudja, hogy egy embert legmegnyugatóbban végzett munkája során lehet megismerni. Igazi jó kádermunka nem képzelhető el azoknak a legintenzivebb segitése•nélkül, akik a munka során ismerik meg a hallgatókat s akik ezt a munkát állandóan birálják. Megköveteljük, hogy a Szmmélyzeti Osztály és a Tanulmányi usztály egype fokozódóbb ütemben támasz - kodjék elsősorban a tanszék tanácsaira, kádermunkájára. Természetesen ebben a munkában az éberség szempontjai sem hanyagolhatok el. Nagyon jól tudjuk, hogy minden hallgató, aki az egyetemünket elvégzi, azonnal fontos munkahelyre kerül, ahol önállóan kell dolgoznia. Pontos a tervszerűség is ebben a munkában, mert minden h*al lg at ót meghatározott funkcióra képezünk. Az ötéves terv a legnagyobb tervszerűséget követeli meg tőlünk s csak tervszerű munkával lehet kielégíteni azt a^ nagy káderszükségletet, amely örvendetes fejlődésünk következtében egyre nő. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a hallgatók elhelyezésének kérdését egy bizonyos mértékig adminisztrativ feladatnak fogták fel. Szeretnők elérni, ha a kádermunka legfőbb feladatként szerepelne az intézeti munkában. Amikor egy hallgatót minősítenek, feltétlenül hallgassák meg a fiatalabb munkatársaik véleményét, s saját véleményükkel egészítsék ki azokat professzoraink. A káderjellemzés terjedjen ki arra is, hogy a Hallgató a DISZ munkában hogyan vesz részt. Ha nemcsak saját tapasztalatainkra támaszkodunk, hanem munkatársaink véleményét is figyelembe vesszük, akkor elképzelhető, hogy egysjéges, jó emberi arckép alakul ki hallgatóinkról. A szakérettségis hallgatókkal való foglalkozást hogy eredményesebbé tegyük, már akkor felvesszük velük a kapcsolatot, mielőtt még az egyetemre kerülnének. Több Ízben váltottunk levelet a győri és soproni szakérettségis hallgatókkal, majd egy csoport karunkról személyesen is meglátogatta őket. ^eg kell említeni,^hogy kapcsolatot tartunk mindazon intézményekkel, akik szak- érettségiseket képeznek ki. Május 12 és 16 között hozzánk is ellátogatnak szakérettségis hallgatók tanulmányi
