Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1948-1950 (HU ELTEL 8.a.51.)

1948. november 8.

-3b

tatlan bizonyítékokkal tárja fel a kievi Oroszország feudalizálódásának folyamatát az óbscsina Aözösséf/ felbomlásának folyamatával kapcsolatban, a földbirtoklásnak és a földbirtokosnak orosz földön való megjelenését, valamint a hübér-uraktól függő osztály kialakulását.- Rámutatott a kievi Oroszország pozitiv jelentőségére az általános világtörténeti folyamatban, besorolva a keleti szláv világot is a világ vezető népeinek történetébe.- Különös érdekességü e tekinteten a szlávságnak a Keletr ómai Birodalomhoz való viszonya, ennek ismertetése.- A kievi Oroszország kultúrájáról szólő fejezetben az orosz kultuia általános karakterisztikáját adja kezdeteitől fogva a XI. század végéig.- Bebi- zonyitja a kievi kultúra magas európai szinvonalát, kiemelve nemzeti önállóságát.- "A kereszténység Oroszországban" cimü fejezetben kifejti, hogy téves az a felfogás, mintha Oroszország a kereszténységnek Bizáncból való átvételével annak kultúráját is egészében átvette volna és igy az orosz kultúra nem lenne önálló, csupán egyszerű töredéke a bizánci kultúrának.- Grekov megállapítja, hogy még speciálisan egyházi kérdésekben is mindig előtérbe toli Bmzeti önállóság gondolatajés jeeeelődé3ének másik^erülete az orosz parasztság története.- 1946-ban jelent meg e kérdésről hatalmas müve: "Kresztjáne na Ruszi sz drevnéjsich vremen do szeredmy XVII veká" /A parasztok Oroszországban a legrégibb időktől kezdve a XVII. század közepéig./

Ebben a könyvében fírekov az orosz parasztság történetének marxista-leninista szellemben való megírását nyújtja.- A parasztság az ország termelő osztálya a feudálizmus korszakában.- Müve kronológiai keretei magukba foglalják a parasztság történetének korszakát a jobbágyi függőviszony kialakulásától kezdve a XVII. század közepéig, amikor a jobbágyi elnyomás és formái megerősítést nyertek az 1649. évi Ulozsenie- ben /törvénykönyvben/.Egyik szovjet történetiró a "Kresztjune na Ruszi" cimü müvét élő könyvnek nevezte, amely nenjcsak uj eredményeket hoz, hanem gondolatokat is ébreszt, előreviszi a tudományt, uj utakat tárva fel számára.foglalkozik s erre a kérdésre vonatkozólag több tanulmányt tett közzé.- E kutatásának főeredménye az, hogy az orosz állam kialakulása szerves fejlődés ered az a korábbi naiv elképzelés, amely szerint a

szembekerill/a bizánci befolyással./

Amint már fentebb említettük, Grekov tudományos érdekLegujabban az orosz állam kialakulásának problémájával

llja ki a kritikát!