Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1947-1948 (HU ELTEL 8.a.51.)

1948. július 3. VII. rendes

- 2 sara engedett s igy minden reményünk megva:_ arra, hogy Kgyeteaniak munkájának irányitása a le 'jobb kezekbe került. Tudjuk, hogy azoknak az eszményemnek .0 szolgálatálian áll, amelyekért Karunk is küzd. Biztosítjuk szeretetünk- rel, bizalmunkról és legmesszebbmenő támogató készségünkről. Kivonjuk,hogy az újabb felelősségteljes esztendőben törekvéseit és minden munkáját teljes siker koronázza.'

2 á

A Kar tagjai ©szinte szeretettel örömmel veszik tudomásul a bejele test.

A dékán Megemlékezik 'a mindenkitől nagyrabecsült Herv th János ny.r.tanár hetvenedik születési 'évfordulójáról.

Azt hiszi, a Kar helyesl 'leg veszi

<- t. P v —

tudomásul, ho gr ebből az alkalomból a Kar minden tagjának meleg ragaszkodását és örvendező jókívánságait tolmácsolta

i — t c —

előtte.Bár jól ismeri Horváth János

irtózását a nyilvános ünnepléstől, lelki

— - <- — szükségét érzi annak, hogy err :1 a nevezetes ünnepről a Kar sziné el it is pár szét

szóljon. Büszke örömmel és mély szeretet< — *

tel gondolunk arra a párját ritkité hatásra, amelyet hatalmas tudományos és nevelő munkájával Horváth János a magyar művelődésre tett. Hálás érzelmekkel fordulunk feléje, különösen mi, akiket az a szerencse ért, hogy tanítványai lehettünk, akik együtt dolgozhattunk vele, akik lépten-nyomon élvezhettük szeretetreméltó, nemesen magyar emberi egyéniségének lebilincselő varázsát.Adja Isten-, hogy még sokáig körünkben láthassuk, a Bölcsészettudományi Kar minden tagjának: tanárának és hallgatój iák tiszteletétől, szeretetétél övezetien, az alkotó munkakedv és a testi-lelki egészség derűs ver- fényében.