Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-ELTEL 8.a.48.)

1943. március 5.

3.

tartózkodó, senkit sem sértő, senkit nem bántó, mindig kedves, szív ességre hangolt egyéniséget tiszteltük és szerettük benne.Szaktársai azonban ennek a világ gonoszságától soha meg nem zavart léleknek ismerték a hatalmas energiáit is, melyekkel fiatalkorától kezdve megszakítatlanul művelte kedves tudományát, az állattant, s abban különösen az őslények

ismeretét mozdította elő a^Baiaton *

hidrobiologiai kutatása is az ő kezdeményezésének és szívós munkájának köszönhető, - mindezt,nagy tudományos érdemeit nemcsak a hazai tudományos körök ismerték el. Fáradhatatlan kutató volt, s amikor kellett és sorsa nagy tudományos intézmények’ élére állította, fáradhatatlan kö- t elesságérz ett el végezte a hivatali munkát is, mellyel ezeket az intézményeket reorganizálta és felvirágoztatta. Mégis feli élekzett és megkönnyebbült szívvel fogadta Karunk iaivását, mely lehetővé tette neki is hogy az adminisztrativ munkából visszatérjen a tudományhoz, az egyetemi munkához és a hosszú vándor- lásból hazaérkezzék egyetemünkre, abba az intézetbe, mely atyjának is intézete volt, Kntz Géza 2häza— Jött hozzánk, s nekünk most is nagy megnyugvás, hogy elég erőnk volt őt h azahoznunk.