Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1940-1941 (HU-ELTEL 8.a.46.)
1940. december 16.
valamit. Ellenben ha tanár akar lenni, akkor közvetlen szemléletből élményei alapján eleve tudatában lehet a tanár hivatásának céljával és eszközeivel, ennek a pályának szellemével és technikájával, kellemes és kellemetlen oldalaival. Nem tanárképzési rendszerünk helytelen és célhoz nem mért, hanem a tanárjelöltek jókora része belemélyedő munkával, lelki tartalommal és becsvággyal nem használja fel azokat az intézményes alkalmakat, amelyeket az egyetem elméleti s a tanárképző-intézet gyakorlati téren hivatásukra való előkészületükben nekik nyújt. Más, anyagi természetű kérdés, vájjon ezeknek az alkalmaknak lelkiismeretes és termékeny kihasználásában a tanárjelöltek jókora részét nem szegénységük, erőiknek már tanulmányaik ideje alatt a kenyérkeresetre való forditása gátolja-e meg ? A mai rszűkös ösztöndijak mindenesetre nem háritják el azokat az akadályo_ kát, amelyekkel a megélhetésükért való harcban meg kell kuzdeniök. Tanárképzési rendszerünk elvi alapjának megrenditésére tehát nincsen okunk. Azt sem tagadhatja •• senki, hogy tanárképzésünk színvonala az lS24.óvi XXVII.t.c. életbeléptetése óta éppen a gyakorlati 20.
