Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-ELTEL 8.a.45.)

1939. november 21.

addig nem lesz e téren föllendülés, mig a tanszéket rendes tanárral be nem töltik. Az ideális állapot minden tekintetben bizonyára az volna, amit Fischer professzor ajánlott, egy örökléstan és atthro- pologiai tanszék fölállítása, amely elsősorban örökléstannal foglal­kozzék és egy antbropclogiai és örökléstani tanszéké, amelynél az anthropologián volna a hangsúly. Meggyőződése szerint az előbbi az orvoskarra tartozik, a második a mi karunkra. Természetes tehát, hogy amikor reményt látunk föl­csillanni arra, hogy ez a tanszék betöltessék, minden eszközt meg kell ragadni annak betöltésére. Magyarország e részben speciális helyzetben van. A népvándorlás idején a népek országút Ja és egy­ben temetője lett. A népek faji fejlődésére és keveredésére,külö­nösen a török fajú népekre itt olyan tanulságok vonhatók le, mint sehol másutt. Török Aurél ezt fel­ismerte és sokezer koponyát és csontvázat gyűjtött össze. Ez a múlt és ez a gyűjtemény arra köte­lez, hogy a kérdésnek az a része, amely a modern orvosi anthropologia számára is, amely a lágyrészek fe­lé fordítja a figyelmét, sok alap­vető útbaigazít ást adhat, elvégez­tessék, s a régi csontanyag tanul­14.

Next

/
Thumbnails
Contents