Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-ELTEL 8.a.36.)

1931. március 12.

4, Heinlein István ny.r.tanár a bizott­ság javaslatával szemben különvéle­ményét a következőkben terjeszti elő: ^jf 1) . A talárviselet nálunk nem tekinthet olyan hosszú, meg­szakítás nélküli múltra vissza, mint a nyugati országokban és ezért inkább idegen példa követésének tű­nik fel. 2) . A talárviselet nálunk a világiaknál szokatlan, mig a nyu­gati országokban meg van a biroi és ügyvédi talár. 3) . A talárviselet egy, ma már teljesen elavult felfogáson/ a társadalom foglalkozás szerű ta_ gozódásának gondolatán, a céhrend_ szer alapgondolatán alapul, inig a diszmagyar egy annak helyébe lépett újabb eszmének, a nemzeti össze - barátkozás eszméjének kifejezője. A nyugati nemzetek csak azért ra­gaszkodnak a régibb, elavult felfo­gáson alapuló viselethez, mert a nemzeti eszme uralomra jut ás a idejében náluk. már nem tulajdonítottak ak­kora jelentőséget a ruházatnak,hogy egy a nemzeti egységet kifejező egy* séges diszruhatlpus kialakulhatott volna. Ezzel szemben nálunk a bécsi udvar elnemzetietlenitő törekvése annak kialakulását lehetővé tette. 4) . A tanácstagokat ilyen­ként jellemző diszruha itthon rend-

Next

/
Thumbnails
Contents