Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-ELTEL 8.a.36.)

1931. március 12.

4,

Heinlein István ny.r.tanár a bizottság javaslatával szemben különvéleményét a következőkben terjeszti elő:

^jf 1) . A talárviselet nálunk nem tekinthet olyan hosszú, megszakítás nélküli múltra vissza, mint a nyugati országokban és ezért inkább idegen példa követésének tűnik fel.

2) . A talárviselet nálunk a világiaknál szokatlan, mig a nyugati országokban meg van a biroi

és ügyvédi talár.

3) . A talárviselet egy, ma már teljesen elavult felfogáson/ a társadalom foglalkozás szerű ta_ gozódásának gondolatán, a céhrend_ szer alapgondolatán alapul, inig a diszmagyar egy annak helyébe lépett újabb eszmének, a nemzeti össze - barátkozás eszméjének kifejezője.

A nyugati nemzetek csak azért ragaszkodnak a régibb, elavult felfogáson alapuló viselethez, mert a nemzeti eszme uralomra jut ás a idejében náluk. már nem tulajdonítottak akkora jelentőséget a ruházatnak,hogy egy a nemzeti egységet kifejező egy* séges diszruhatlpus kialakulhatott volna. Ezzel szemben nálunk a bécsi udvar elnemzetietlenitő törekvése annak kialakulását lehetővé tette.

4) . A tanácstagokat ilyenként jellemző diszruha itthon rend-