Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1927-1928 (HU-ELTEL 8.a.33.)

1927. november 11.

biztató Ígérvényeit, amelyek kitűzé­sében neki oly oroszlán része volt. • Bennünk az államtitkár úr mindig megértó munkatársakra fog találni, mi pedig arra kérjük : maradjon meg nekünk továbbra is a mi jó kollegánk és kedves barátunk. Erre azért is megvan a remé­nyünk, mert a mi kedves kartársunk a miniszteri rendelkezés értelmében egyetemünk kötelékében marad, ámbár nem tagadom, hogy ez intézkedés meri­tuma tekintetében némi aggályaim vannak. Lehet, hogy ezeknek más helyt fogok kifejezést adni, de ebben a pillanatban nem szeretnék dissonan- tiát kelteni s még a látszatát is kerülni akarom annak, mintha köny- nyen tudnék elszakadni az én szere­tett kartársamtól. Ő, az ő talpig úri gondol­kodásából kifolyólag, bizonyára maga is érez némi fonákságot az új hely­zetben, azonban meg vagyok győződve, hogy meg fogja találni a módját az én aggodalmam, a mi aggodalmaink eloszlatásának. Addig is fogadja szívesen az egész Kar nevében kifejezett sze­rencseki vánat aimat. ^ Kornis Gyula ny.r.tanár köszönetét mond a Dékánnak a hozzá intézett üdvözlő szavakért. Kifejti,

Next

/
Thumbnails
Contents