Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1927-1928 (HU-ELTEL 8.a.33.)
1927. október 3.
^^—— Un Ma -jegyzi meg Kmoskó ny.r. tanár_, amidőn kulturföl^nyünk dokumentálása főbenjáró nemzeti érdek, a tudományos körökben rendkívül kínos benyomást fog kelteni, hogy a budapesti tudományegyetemen ily fontos kultúrtörténeti tanszék egyszerűen megszűnjön. » Kéri a Kart, tegyen meg minden lehetőt, hogy az általános tudományos érdek ne szoruljon háttérbe és világosítsa föl a minisz_ tér urat, hogy az ókori keleti népek tanszékének megmaradása már a puszta tanárképzés és az általános emberi műveltség szempontjából is oly fontos nemzeti érdek, melyet figyelmen kivül hagyni nem lehet. Dékán fölszólítja Heinlein István ny.r.tanárt, adja elő a bizottságban fölhangzott különvéleményét,melyhez Némethy Géza, Angyal Dávid,Kmoskó Mihály és Hornyánszky Gyula ny.r.tanárok csatlakoztak. Heinlein ny.r.tanár fölolvassa különvéleményét, mely oda konkludál, hogy a különvéleményezők is kivánatos_ nak tartják az új tanszéket, de a régit is szükségesnek tartják. Hornyánszky Gyula ny.r.tanár külön is hangoztatja, hogy tudományos szempontból az okori keleti népek katedrájához fontos tudományos érdekek fűződnek. A régi katedra fönntartása financiális szempontból sem lehetetlen, különösen ma, amidőn a miniszter
