Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1926-1927 (HU-ELTEL 8.a.32.)
1926. október 1.
? Tekintetes Kar ! Egyetemünk orvostudományi Kara 1926 szeptember 14«—én tartott üléséből folyólag megkuldötte karunknak hozzájárulás végett azt a vallás- és közoktatásügyi Miniszter úrhoz intézett fölterjesztését, melyben erélyes óvást emel az uj, harmadik sebészeti tanszéknek a kar meghallgatása nélkül történt felállítása és betöltése ellen. Az orvosi kar fölterjesztésének az a része, mely a kérdés személyi tartalmával, a kinevezett egyén tudományos és tanári arravalóságával foglalkozik, mint egészen orvosi szakszerű" úgy, nem tartozhatik a bölcsészettudományi Kar illetékes elbírálási körébe. Ellenben a kérdés formai - jogi oldala, egy tanszéknek a kar meghallgatása nélkül. való ad hoc szervezése és betöltése, az egész egyetemi organizmus életének olyan megsértése, hogy az orvosi kar fájdalma egyben az egész egyetemnek, igy karunknak is mély fájdalma és kiváltja élénk tiltakozásunkat. Az egyetemi Önkormányzat leglényegesebb joga a tanszékekre való jelölés ; ha ezt a jogot a közoktatásugyi kormányzat nem tartja tiszteletben s időidként elkobozva,olyanokat nevez ki, akiket az egyetem nem akar s alkalmatlanoknak minósit, akkor az egész egyetemi autonómia veszendcfbe megy, mert hisz az autonómiának hordozói és őrei éppen a kinevezett egyetemi tanárok. Az orvosi kar meghallgatása nélkül megejtett kinevezést a kormányzat azzal indokolja, feogy az egyetemi autonómia nem törvényen, hanem csak szokásjogon alapul. Ámde minden állom életében vannak olyan szokásjogok, melyek a tételes törvény erejével birnak. Ilyen az egyetemi jelölési jog is, melynek abban rejlik természetes jogi rációja, hogy az egyetemi tanszékekre való tudományos és tanári alkalmasság komoly értékelése annyira sokágó és kényes természeti szak úgy, hogy ebben csakis egy hivatásos száktestulet, nem pedig a politikai hullámok
