Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 8.a.1.)

1926. május 6.

kének túlbecsülése különösen világosan látszott akkor, midőn a Kar őt Melich tanár ur javaslatára par évvel ezelőtt az indogermán tanszék helyettesitésével megbizta s midőn Szidarovszky összes nyomtatás- ban megjelent indogermanisztikai munkássága Cicero két beszédének magyar forditásábol állott. Melich tanár úr akkori javaslatát és a Kar akkori állásfoglalását magyarázza az a körülmény, hogy alkalmasabb ember nem volt kéznél a helyettesitésre s hogy Szidarovszky- nak több -habár ismertető jellegű- dolgozata volt már akkor kéziratban. A helyettesités kérdésének akkori megoldásává mindenesetre szükség-megoldás volt. Azóta Szidarovszky több dolgozatot irt és

adott ki, melyekből határozott képet alkothatunk magunknak az ő tudományos egyéniségéről. " A helyes latin kiejtés tanitása " eimű cikke / 0 K T K 58:123-126/ tisztán paedagogiai célzattal készült, benne a szerző önálló tudományos megállapitásokra nem is törekszik.

" A latin népnyelv, irodalmi nyelv és egyházi nyelv " c. cikke / u.o. 204-206/ Josef Martin " Volkslatein " e. cikkének kivonata. Legjelentősebb dolgozatát / A rejtett quantitas jelzése az újabb külföldi latin szótárakban " Egyet.Phil.Közi. 1925/ ő maga "ismertetés "~nek nevezi. " Az indogermán nyelvtudomány legújabb irodalma " c. dolgozata / 0 K T K 59:265-70/ tartalmi ismertetések sorozata, melyben kritikát a külföldi recenziók alapján gyakorol. Kéziratban levő történeti latin nyelvtana az eddigi eredmények összefoglalása. Sajtó alatt levő, az ó-perzsa feliratokról szóló cikke szintén az eddigi eredmények alapján készült forditás illetve ismertetés. " Az indogermán mellékmondatok kötőszavai " e. közleményében / Egyet. Phil.közi.1925./ van ugyan egy uj feltevés, de egy nehéz s meglehetős irodalommal biró kérdésnek nem egészen két oldalon, a kézikönyvekből vett apparátussal való tárgyalásává sajátságos benyomást kelt. Schmidt Józsefnek " A nyelv és a nyelvek " e. művéről irt birálatában / Magyar Nyelv 1924/ egyetlen problémához sem szól hozza Dávid Antal " Bábel és Assur " e. művének ismertetése / 0 K T K 59: 188-190/ nem az indogermanisztika körébe vágó feladat, de Szidarovsz ezt is elvégzi, aminthogy az anyag önálló megítélésére való hajlamot és képességet nyelvészeti dolgozataiban sem árul el. A helyettes