Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 8.a.1.)

1926. május 6.

lalkozása a legilletékesebb szakemberek, Wackernagel és Andreas véleménye szerint sikerrel járt. Wackernagel igy nyilatkozik róla: " Das sehr vermekelte Problem der Orthographie des Awesta ist klar und m.E. zutreffend behandelt; man sieht, dass der Verfasser den Gegenstand beherrscht. " Teljes elismeréssel nyilatkozik róla Jakobsohn, a marburgi egyetem tanára, végül Andreas, aki kiemeli, hog Gaál a tőle tanultakat eredményesen tovább fejlesztette. Gaál dol­gozatához részletekben természetesen lehet tenni kritikai megjegy­zéseket; több oldalról kifogásolták Gaálnak az árja alapnyelv __o __­jára vonatkozó következtetését / igy Petz tanár úr$ a bizottsági ■ tárgyaláson/; Wackernagel nem tartja kimerítőnek á dolgozatnak az ó-perzsára vonatkozó részét?. Meillet a párizsi nyelvtudományi társaság Bulletinsjében irt ismertetésében több részletkérdésben nem ért ágyét Gaállal, de az kétségtelen, hogy Gaál az indogermán nyelvtudomány egy nehéz kérdését az idevonatkozó anyag kifogásta­lan ismerete alapján világosan kifejtette, - Aveszta-tanulmányai- nak egy másik eredménye megjelenőben levő " Der siebenundvierzigste Yasna des Awesta " cimű dolgozata. / K Cs A.II./ Ez a dolgozat az Aveszta egy részének uj, az eddigiektől eltérő olvasását és értelmezését tartalmazza. Gaál iranisztikai tanulmányainak még egy oldalát kell kiemelnem és ez az, hogy ezek magyar szempontból kü­lönösen fontosak. Az Avesztai o problémája, melyet -mint láttuk - ő fejtett ki, a középpontja Jacobsohn marburgi professzor " Arier und Ugro-finnen " cimű munkájának, mely pár évvel ezelőtt különö­sen magyar és finn tudományos körökben nagy érdeklődést keltett. Gaál beledolgozta magát az oszótba, mely magyar szempontból azért fontos, mert a magyar nyelvben honfoglalás előtti őszét elemek \ vannak. Ezenkivül a finnugor és a török nyelvekben számos iráni I elem van, melyek körül még sok a megoldatlan pioblémo.. A magyar és török népekre vonatkozó uj-perzsa kútfők kritikai átvizsgálá­sát szintén Gaáltól várhatjuk, ki iranisztikai tanulmányait ép­pen a legközelebb eső uj-perzsával kezdte. - Kritikai przékének és tudásának tanújelét adta bírálataiban is, melyek közül különö­sen nevezetes Christensen egy őszét nyelvről szóló kiadványának-2-

Next

/
Thumbnails
Contents