Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 8.a.1.)
1926. május 6.
lalkozása a legilletékesebb szakemberek, Wackernagel és Andreas véleménye szerint sikerrel járt. Wackernagel igy nyilatkozik róla: " Das sehr vermekelte Problem der Orthographie des Awesta ist klar und m.E. zutreffend behandelt; man sieht, dass der Verfasser den Gegenstand beherrscht. " Teljes elismeréssel nyilatkozik róla Jakobsohn, a marburgi egyetem tanára, végül Andreas, aki kiemeli, hog Gaál a tőle tanultakat eredményesen tovább fejlesztette. Gaál dolgozatához részletekben természetesen lehet tenni kritikai megjegyzéseket; több oldalról kifogásolták Gaálnak az árja alapnyelv __o __jára vonatkozó következtetését / igy Petz tanár úr$ a bizottsági ■ tárgyaláson/; Wackernagel nem tartja kimerítőnek á dolgozatnak az ó-perzsára vonatkozó részét?. Meillet a párizsi nyelvtudományi társaság Bulletinsjében irt ismertetésében több részletkérdésben nem ért ágyét Gaállal, de az kétségtelen, hogy Gaál az indogermán nyelvtudomány egy nehéz kérdését az idevonatkozó anyag kifogástalan ismerete alapján világosan kifejtette, - Aveszta-tanulmányai- nak egy másik eredménye megjelenőben levő " Der siebenundvierzigste Yasna des Awesta " cimű dolgozata. / K Cs A.II./ Ez a dolgozat az Aveszta egy részének uj, az eddigiektől eltérő olvasását és értelmezését tartalmazza. Gaál iranisztikai tanulmányainak még egy oldalát kell kiemelnem és ez az, hogy ezek magyar szempontból különösen fontosak. Az Avesztai o problémája, melyet -mint láttuk - ő fejtett ki, a középpontja Jacobsohn marburgi professzor " Arier und Ugro-finnen " cimű munkájának, mely pár évvel ezelőtt különösen magyar és finn tudományos körökben nagy érdeklődést keltett. Gaál beledolgozta magát az oszótba, mely magyar szempontból azért fontos, mert a magyar nyelvben honfoglalás előtti őszét elemek \ vannak. Ezenkivül a finnugor és a török nyelvekben számos iráni I elem van, melyek körül még sok a megoldatlan pioblémo.. A magyar és török népekre vonatkozó uj-perzsa kútfők kritikai átvizsgálását szintén Gaáltól várhatjuk, ki iranisztikai tanulmányait éppen a legközelebb eső uj-perzsával kezdte. - Kritikai przékének és tudásának tanújelét adta bírálataiban is, melyek közül különösen nevezetes Christensen egy őszét nyelvről szóló kiadványának-2-