Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1923-1924 (HU-ELTEL 8.a.29.)

1923. december 14.

11

kodva van, kinek monumentális Leo munkája kell, hogy minden magyar historikus könyvtárában meglegyen.

Az uj-görög felesleges: van lector, Horváth Endre, ki 5 évig volt Görögországban, s Jobban beszél uj-görögül, mint akár Pecz Vilmos beszélt, vagy Gyomlay. - Négyesy László fölöslegesnek tartja, hogy Petz Gedeon után még szaporítsa a szót; a bíráló Jelentés ill.szemle sem elégíti ki s föntartja Javaslatát. Méhely Lajos megengedi, hogy oly távol áll a classica-philologiától, mint amennyire Makó van Jeruzsálem- tol, de azt latja, hogy itt az igazságon teszünk erőszakot, ha elrendeljük a szavazást. A vita termé- kenyitoleg hatott. Az a meggyőződése ennélfogva, hogy helyes kultúrpolitikát kell folytatni s az itt elhangzottakból levonni a konzekvenciákat. Ögy látja, hogy itt két irányzat ütközött össze, egy, mely a tudomány mesterségének a mivelo- Jéért száll sikra s egy mely a tárgy philosophiája művelőjéért. Kérdés, mi a fontosabb ? Fontos egyaránt mindaket irányzat: Gyomlay a tudomány mesterségéhez ért, Hornynászky a philosophiájához. Hornynászky érté kés ember, sociologus és sociologiá- ra régóta szüksége volna a Karnak. Csinálják meg tehát számára a socio- logiai tanszékét, o a maga részéről a classica-philologiai tanszékre Gyomlay Gyulát ajánlja. - Hekler