Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1923-1924 (HU-ELTEL 8.a.29.)

1923. november 12.

és még nemrég tartott kari ülésünkön közöttünk láthattuk. Benne a tanári kötelességtudás példaképét tisztelhetjük. Mint tüdőst is a pontosság, a lelkiismeretes munka Jellemezte és ezzel szerzett magának érdemeket a classica-philo-iogiában, melynek 28 éven át egyik kiváló képviselője és nem egy Jeles tanítványának mestere volt. r>

Elnök ezután indítványozza, hogy a kar Jegyzőkönyvileg fe- Jezze ki fájdalmát az érdemes, hu collega halála fölött, e fájdalmáról részvéte tolmácsolása mellett Jegyzőkönyvi határozat alakjában értesítse az elhunyt özvegyét s felállással adjon kifejezést kegyeletes

megemlékezésének. A Kar dr. Pecz Vilmos halaian erzett

fájdalmának Jegyzőkönyvileg ád kifejezést, Jegyzőkönyvi határozat a- lakjában részvétét tolmácsolja az özvegynek s felállással adóz az elhunyt kartárs emlékének.

Dékán Jelenti, hogy a székesfőváros díszsírhelyet adott, melyet a testületnek kell kérnie; ezt egy beadványban,mint a kar dékánja, kérte is. A temetésen elmondandó gyászbeszéd megtartására dr.

Némethy Géza ny.r.tanárt kérte fel, mint aki legközelebb állott az elhunythoz s legilletékesebb arra, hogy érdemeit méltassa. Arról is gondoskodott a Dékán, hogy a ravatalon ott legyen a bölcsészettudo