Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1923-1924 (HU-ELTEL 8.a.29.)

1923. december 14.

25

eszerint 1892-ben az alapdij vizsgáló tanárként 2Ü kor. volt, 1920-ban 40 korona, 1921-ben 80 K., 1922-ben 320, 1923.április-ban 640 K., 1923. végén 4000 K. Négyesy László ny.r.

f r*

tanar figyelmeztet arra, hogy o annak idegén a szigorlati dijat a félévi tandíjhoz viszonyittatni kérte, vagyis hogy e tekintetben is az állam egységes elbánásban részesítsen.

Kéri, hogy a Dékán ezt az elvi álláspontot képviselje az értekezleten.

Petz Gedeon ny.r.tanár rámutat arra, hogy a dissertatio bírálati dij&.

18S2-ben ugyanakkora volt, mint a szóbelié, ma a dissertatio bírálati dija 2000 korona, a szóbelié 4000 , a Jövőben tehát nem 6000 K., hanem

12,000 koronának kellene lennie a dissertatio bírálati dijának. A bölcsészeti karon elbírálás alá kerülő’ dissertatiók más természetűek, mint pld. az orvosi karon benyújtott szigorlati dolgozatok. Kérje tehát a Dékán a minisztériumi értekezleten az egyforma arányt az Írásbeli és a szóbeli-nek az elbírálása dijazá- sat illetőleg. Mágocsy-Dietz Sándor ny.r.tanár az arányosítást a gyógyszerészi vizsgákra is kéri kiterjesztetni. Fejér Lipót ny.r.tanár csatlakozik Négyesy inditványához,hogy alapul mindig a félévi tandíj összege szerepeljen.Petz Gedeon újra felhi- ván a Kar figyelmét az általa mondottakra, a Kar felhatalmazza a Dékánt, hogy az ülésen elhangzott óhajok

nak és kívánságoknak az értekezleten kifejezést adjon.

teg