Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1919-1920 (HU-ELTEL 8.a.25.)

1920. július 5. XII. rk

ségot leckében jajnásfajtá,jú népek frigytársává avatja.

Ámde az élettudomány meghallgatása nélkül ez a kérdés sem intézhető el. Nevezetesen a lelki átformálódás is bizonyos föltételekhez van kötve, melyek közt első

helyen áll az idő.

A modern physiologia megáilapitotta, hogy a mi az emberben ösztönszerű, vagyis a mi öröklött idegpályákhoz fűződik, az csak az egész szervezettel együtt, tehát csak évezredek folyamán változhatik meg, ellenben a mit az emberbe beléneveitek, vagyis, a mi egyénileg szerzett idegpályákon mozog, annak a. megváltoztatásához néhány nemzedék életideje is elegendő. )

&

Kivonván e tétel tanulságát dr. Kahn7 ellenkező állításával szemben is teljes meggyőződéssel vallom, hogy a kikeresztelkedett zsidókat már keresztényeknek kell tekintenünk, ámde nem rögtön, hanem csak_aJiarmadik nemzedéksorban, a mi más szóval annyit jelent, hogy aa egyetemre felveendő kikeresztelkedett zsidók csak akkor tekintessenek keresztényeknek, vagyis csak akkor ne számíttassanak be a zsidóknak biztosított 5%-ba, ha ki tudják mutatni, hogy nemcsak szüleik, hanem már úgy az atyai mint anyai ágról való nagyszüleik is keresztények voltak. Ellenben semmi igazságtalanság sincs benne, ha az ennél ifjabb keresztény vallasd zsidókat a felvehetőség szempontjából még nem tekintjük telivér keresztényeknek.

S ezzel, Tek.Kar, végére'értem annak az alap\

vetésnek, melyet t.kartársaim némelyike talán fölöslegesnek, másika helytelennek, vagy kivihetetlennek fog találni, én azonban meg vagyok győződve, hogy a megalkotandó törvényjavaslat e megokolás nélkül hiányában maradna annak a meggyőző erőnek, mely egyetemi ifjúságunk minden

1/. H.G.Zieeler. Die Naturwiss.u.die socialdemokr.Theorie / ■■'TOSJ3,-p slb.

2^. 1001 gulius 31-iki bécsi lapokban.