Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1917-1918 (HU-ELTEL 8.a.22.)

1918. június 1. választó

kik a pályáké rdés kihirdetésekor még be toltak irva, de a pályázati határidő lejártakor mar egyetemünk végbizonyítványának birtokában vannak.

8.

elméleti természettanból.

/Másodszor kitűzve./

Tál amely pont az erű, egyazinti. gerjesztő fényforrás egynemű és egyöntetű, de egymástól különböző kot átlátszó közeg közös, sik határtéIdlete közelségében van es maga körűi e két köziben fénybe ..at létesít, el./ok ote mar teljesen ki van fejtve.

i,z ismert elmélet alapjan számíttassanak ki es állíttassanak elő rajzban is azoknak a hullamrendszereknek fényfek- torai, amelyek e két közegben keletkeznek, iker a gerj ssztö forrás vektora;

a/ egyenesvonalú, a határaikra merő leg _s; b/ egy enesvon&LÜ, a határaikkal párhuzamos; o/ a hataraikra merőleges ellipszis, aelynek nagyobb főtengelye e síkra merőleges és kétszerese a kisebb főtengelynek, mely e sikkal párhuzamos;

d/ a hat<arsikkal párhuzamos kör.

A két koz eg relativ törésmutatója legyen /levegő és üveg eseteben/ 1*50, illetőleg /viz és üveg esetében/ 1*25. JUr /«jMA: az renst eín-alapbol 300 korona.

Határidő: 1919. évi marózius hő 31.

9.

\ ohemiaból.

/másodszor kitűzve./

A bróm és jód ohloridok mellett való meghatarozasáM J

ra ajánlott eljárások biralata kisérleti alapon.”

JUTALMA: a Fasiuioh-alapbol 210 korona.

HATÁdIlg; 1919. évi marozius hó 31.

■á<gf