Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1910-1911 (HU-ELTEL 8.a.15.)

1910. október 14. I. rendes

jelölve és uj célokat szabva. Szerette tanszékét, a magyar ifjúságot és a tudományt, melynek általa is gyarapítóit eredményeivel iparkodott növelni nemzeti múltúnk értékeinek tudatát. Resztvesz kari munkálkodásunkban a kötelességtudás nem hétköznapi mértékével* s mindig készségesen áldozik a testületi érzület eszméjének is. Nagy a mi veszteségünk az o elhunytéval. De még ebből is erőt merítünk magunk és a következő nemzedékek részére .midőn az o emlékét az alapos és ideális tudós, az ifjúságért élő tanár, a jó ember és a finomle lkú kar társ képében örökítjük át minden idők nemzedékeire. S ezt a meggyőződésünket nemcsak jegyzőkönyvünk szűkszavú lapjain fejezzük ki, hanem tolmácsoljuk az előtt a nemeslelkú özvegy előtt is, aki veszteségünknek és fájdalmunknak velünk egyenlő osztályosa."

PAUER IMRE ny.r. tanár azt a javaslatot teszi, hogy a dékánnak eme kedves, megható beszédét szóról-szóra örökítsük meg jegyzőkönyvünkben. A kar úgy a dékán, mint

PAUER ny.r. tanár javaslatát magáévá teszi és elhatározza, hogy fájdalmáról az özvegyet jkönyvi.kivonatban értesíti

4./ 128. D.sz. ELNtfK kijelenti, hogy A Cs. és Apostoli kir.

Eelségé a születésnapja 80. évfor-