Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1909-1910 (HU-ELTEL 8.a.14.)
1909. november 18. II. rendes - 27. Hekler Antal államtudományi és bölcsészetdoktor kéri müncheni doktori oklevelének honosítását (Hampel, Kuzsinszky). Előadók javaslatára a Kar a müncheni oklevelet honosítja és megerősítés végett felterjeszti. - 28. Singer Arthur doktori szigorlati tárgycsoportosítása (német irodalomtörténet, magyar történelem, magyar irodalomtörténet) és német nyelvű doktori értekezése (Petz G.). A tárgycsoportosítást illetően előadó szerint főtárgyként jelölt vegye az egész német filológiát, a melléktárgyak választását pedig kellően indokolja meg. A Kar ezt elfogadja, vita után pedig dolgozatát magyar és nem német nyelven kell megírja.
Arc»» nézve, hogy idegen nyeltu értekezés » szóbeli szigorlat alapjául egyáltalán e lfogadható-e, » karnak elTl Jelentőségu határozatát kirí. Fröhlich ás Beöthy ny.r. tanárok véleménye szerint a kar olyan tehetséges Jelölttől, ki a magyar történetet választja a szigorlat me11éktárgyául, Joggal megkívánhatja, hogp maßrar nyelvű dlssertátlét nyújtson be. MARCZALI a szaktanárt tartja Illetékesnek a kérdés elbírálására. Lánezy, Pauer és Medveozky ny.r. tanárok azon felfogás mellett érvelnek, hogy a világnyelvek Irodalmából az Illető világnyelven Irt értekezés Is elfogadtassék. PETZ G. előadó ajánlja,hogy osak kivételes esetekben, a kar elózetes beleegyezésével fogadtassák el Idegen nyelvű értekezés. DÉKÁN szavazás alá bocsátja a következő kérdéseket 1. / Kivánja-e a kar a kérdést elvileg eldönteni ? 2. / Hajlandó-e a kar a folyamodónak kivételesen megadni az engedélyt német nyelvű dissertatló benyújtására ? 3. / Beleegyezlk-e a kar a kért tárfyc soporto sításba (*~c£o jpt- ir~a. scr-Ci-fK, fri -f-f ■ ■ *: V ' l • í K I \ * -*r f f ' ' , ■ • . ■ ■/ ‘ ^ A kar az első két kérdésben egyszerű szavazással nem-rael dönt; a harmadikat egyszerű szavazással teljesíthetőnek mondja ki.
