Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1909-1910 (HU-ELTEL 8.a.14.)

1910. április 18. II. rk - 1. Az Egyetemi Tanácsnak, mint fegyelmi bíróságnak, a Marczali-Singer ügyben hozott ítélete: Dr. Marczali Henrik ny. r. tanár ellen rosszallását fejezi ki, amiért előre jelezte Singer Artur jelöltnek a kérdések egy részének anyagát, amelyeket az 1910.01.21-én tartott szigorlaton magyar történelemből hozzá intézett. Ennek következtében megsemmisíti Singer szigorlatát és őt nem avatja fel. Vita alakul ki abban, hogy az ET ítéletének a doktori szigorlat megsemmisítésére vonatkozó része érinti a kar kompetenciáját és autonómiáját. A doktorátus ügyében a kar szuverén, mivel a szigorlatokat a karoknál tartják és az okleveleket is a karok adják ki. Ezt fogalmazzák bele a vk. miniszterhez intézett felterjesztésbe, amelyben kérik a kar meghallgatását is a döntés előtt. Ballagi különvéleményt jelent be.

nem kivan foglalkozni. Azonban

az Ítélet második részét, mely a szóbanlevo doktorátusnak a kar megkérdezése nélkül, egészben való megsemmisítését mondja ki, a kar tudományos autonómiájába ütközőnek tartja, minthogy a kar a szigorlatok tudományos értékének megállapítását a maga feladatának tudja, s ennek következtében arra kéri a Minister urat, hogy az ügyet döntés végett a karhoz küldeni méltóztassék."

HEGEDŰS ny.r. tanár indítványa lényegében megegyezik Petz

G. ny.r. tanár indítványával, miért is Hegedűs a Petz G. indítványéhoz hozzájárul.

PINÁCZY és BEÖTHY ny.r.tanárok is visszavonván saját indítványukat, Petz G. ny.r. tanár indítványához csatlakoznak.

BATjLAGI ny.r. tanár figyelmeztet azon konzekvencziókra, melyek abból származhatnak, ha a kar a rigorózum ügyében a Tanácsétól eltérő határozatot hoz.

Ez esetben a kar felülbirálatot gyakorol az Ítélet azon része fölött is, mely a Tanács hatáskörébe tartozik.

PASTEINER ny.r. tanár és ASBOTH prodékán hozzászólása után, kik közül utóbbi azon meggyőződésének ad kifejezést, ho^r a kar a Tanács Ítéletével valószínűleg

i •