Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1909-1910 (HU-ELTEL 8.a.14.)
1910. április 18. II. rk - 1. Az Egyetemi Tanácsnak, mint fegyelmi bíróságnak, a Marczali-Singer ügyben hozott ítélete: Dr. Marczali Henrik ny. r. tanár ellen rosszallását fejezi ki, amiért előre jelezte Singer Artur jelöltnek a kérdések egy részének anyagát, amelyeket az 1910.01.21-én tartott szigorlaton magyar történelemből hozzá intézett. Ennek következtében megsemmisíti Singer szigorlatát és őt nem avatja fel. Vita alakul ki abban, hogy az ET ítéletének a doktori szigorlat megsemmisítésére vonatkozó része érinti a kar kompetenciáját és autonómiáját. A doktorátus ügyében a kar szuverén, mivel a szigorlatokat a karoknál tartják és az okleveleket is a karok adják ki. Ezt fogalmazzák bele a vk. miniszterhez intézett felterjesztésbe, amelyben kérik a kar meghallgatását is a döntés előtt. Ballagi különvéleményt jelent be.
az elmarasztaláshoz fűződnek. PASTEINER ny.r. tanár a kari autonómia érvényesítésének nagy nehézségét abban látja, hogy a doktori szigorlat kérdése Maroali ny. r. tanár személVi ügyével annyira összefügg, hogy azokat elválasztani nem lehet. HEGEDŰS ny.r. tanár azon szempontból is aggályosnak tartja a Tanács ezen határozatát, mert ez a Jövőben praecedensül szolgálhat. KATONA ny.r.tanár a kérdés Jogi oldaléhoz kivén hozzászólni. Csak azon fórum illetékes egy Jog elvonásé ra, mely a Jogot megadta. A fölavatás felfüggesztésébe belenyugodott; a rigorczum megsemmisítését a karnak kell kimondania. BEÖTHY ny.r. tanár is hasonló értelemben nyilatkozik. BALLAG I ny.r. tanár, ki az ülés első berekesztésekor az ülésteremből távozott, tiltakozik az ülés folytatása ellen, mert nem volt módjában az eddigi tárgyaláson résztvenni. A DÉKÁN felvilágosításul kijelenti, hogy az ülést csak azért rekesztette be, hogy azután mindjárt megnyissa az előre Jelzett értekezletet; minthogy azonban többen az ülés folytatásét kívánják, engedett ezen kívánságnak.