Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 7.a.75.)
1973. március 27. III. rendes
/г- ii xxxstx második félévben elkezdte az előadásokat, még azt sem tudták a hallgatók, hogy miről lesz szó, de már eleve lehetett érezni az ellenállást az előadással szemben. Az idei tanévben kizárólag olyan anyagot adott elő, amely nincs benne a jegyzetben. Kiváncsi lenne rá, hogy ha erről az időről készül egy felmérés, mi lesz benne. Tudomásul kell venni, hogy a hallgatás is munka, az előadásra oda kell figyelni, követni kell, az nem lehet szórakoztató. Azta a módszert alkalmazza, hogy megkérdezi a hallgatókat, mit nem értettek meg, de öt előadás után maximum két kérdést tesznek fel. Ha a hallgatóknak az a véleményük, hogy az előadás a jegyzetet követi, miért nem mondták meg? Nem könnyű kérdés, hogy kiknek adjunk elő, ezt is a hallgatókkal folytatott beszélgetés során kellene eldönteni, mert végeredményben tudunk alkalmazkodni hozzájuk, akarunk is, és kötelességünk is alkalmazkodni. Talán nem is lenne érdektelen, ha a jeles hallgatók számára mondanánk el, hogy milyen gondolatokat érleltünk ki életünk folyamán, de a közepes hallgató azt mondhatná, hogy ezzel nem ér semmit, mert a vizsgán nem ezt fogják kérdezni. Ebben az esetben vajon magyarázzuk el az anyagot a közepes hallgatóknak, hogy megértsék? Vagy a gyengéket készitsük fel a vizsgára? Talán nagyon jó lenne egy beszélgetést megszervezni a hallgatókkal, amikor is közösen lehet tisztázni a problémákat, nem ilyen formában, amikor évekkel korábbi helyzetről halljuk a hallgatók véleményét. Dr.Samu Mihály közli, tanszéke értekezletén felmerült az a megállapitás, hogy a kérdőívben ellentmondásos részek vannak, készüljenek a továbbiakban is felmérések, de szociológusok igénybevételével, a Szociíógiai Intézetnek vannak már olyan kikristályosodott módszerei, amelyekkel az ellentmondásokat ki tudja küszöbölni, tapasztalataink alapján is tökéletesíteni kell a kérdőivet. Javasolja, hogy az idén vagy jövőre kerüljön sor újból közvélemény-kutatásra, a két felmérés eredményét egybe lehet majd vetni, meg lehet Iйtni a változást.
