Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 7.a.74.)

1972. szeptember 26. I. rendes kibővített ülés

guak. A marxizmus klasszikusait alig tanulmányozzák inkább a marxizmusról Írott nem marxista értékeléseken keresztül tájékozódnak benne. A klasszikusok egyes tételeit - ha ismerik - dogmának tekintik, figyelmen kivüi hagyva olyan körülményeket mint az hogy a szocializmus nem az egész világon győzött egyszerre, hogy ennek következtében másfajta hatalmi, állami, jogi,politikai struktúra alakult ki /kár persze, hogy a hivatalos elmélet is össze-össze keveri a klasszikusok által feltételezett és a valóságos helyzetből ténylegesen kifejthető v. ki is fejtett elméleti tételeket/. Kézétrendszerükben marxista és nem marxista nézetek keverednek. Általában nehezen viselik el a rendet a legtágabb állami törvényességtől kezdve az egyetemi rendig. Arisztokratikusan fenn hordják a fejüket lenézik a "plebs"-et. Erőszakosan hirdetik saját nézet- rendszerüket /nézettömegüket/. A megközelítően egy nézetet vallók csoportokba verődnek, vitákat rendeznek, esetenként zárt tömbben lépnek fel. Vannak közöttük akik szüleik ellen lázadnak általában hamisnak tartják az idősebbek életfelfogását, nézeteit. Sokan mintegy karanténban nevelkedtek és a "tiszta ideológia" és a valóság konfliktusa esetén a valóságon akarnak erőszakot tenni. Általánosságban úgy jellemezhetők, hogy eltúlozzák az elméi., t .jelentőségét a valóság rovására, és összeütközéseik innen adódnak, legvégső esetben a fennálló renddel is. Az igazság teljes egészének megközelítéseként hozzá kell tennünk, hogy csapódnak hozzájuk más rétegekből fiatalemberek, de a jellemzett ideológiák /ideológiai keverék/ és magatartásformák hordozói, társadalmi hovatartozandóságukat illetően a jobb életviszonyok között élő szülők gyermekei közül kerülnek ki elsősorban.

Ezzel ez ifjúság körében ugyan uen: nagyssáuu de a reá ható és a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista élné-