Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)
1971. november 16. II. rendes
hatékonyabbá tenni, és meg kell oldani az irodalomtörténet tanitását is. A gondolattal egyetért, csak nem tudja, hogyan kivánják ezt szervezetileg megoldani. Azt mondja az anyag második részének 2. oldalán az utolsó bekezdés, hogy "mivel a Studium Generale célja a jogászi hivatás és a jog propagandája is, az egyetemre fel nem vett tanulók esetén is számolhatunk bizonyos latens társadalmi eredménnyel". Ebben a tekintetben kételyei vannak, más megfogalmazásra lenne szükség. dr, Berényi Sándor kérdezi, hogy a Studium Generale jelenlegi hallgatóságának milyen a szociális összetétele és kéri annak pontosabb megadását, hogy milyen megyékből kerültek ki a jelöltek. dr. Földesi Tamás kérdezi, miért hiv£ják ezt a mozgalmat Studium Generálénak. Más elnevezés talán jobban egyeznék a tartalommal. .Forgács Imre kifejti, hogy a mozgalmat elinditó bölcsészettudományi kari hallgatók nevezték el igy. Az van az elnevezés mögött, hogy a feltételi szaktárgyakon kivül a mozgalom szeretné a hallgatók ismereteit szélesebb körben is bőviteni, általános műveltséget adni. az anyag második részét a Fiatal Oktatók Tudományos Munkaközössége készítette és igy ők tudnának választ adni arra, hogy a Studium Generale "Kiválóan alkalmas" és "Alkalmas" minősitéssel ellátott hallgatóinak a felvételét hogyan akarják jogszabályi utón biztosítani. Itt arra gondolnak, hogy az irányelvek koncepciója szerint történő hároméves képzés során olyan mélységben ismerik meg a diákokat, hogy célszerű lenne a jól minősítetteknek az egyetemre való kerülése. Ami a történelem és az irodalom oktatás színvonalának emelését illeti, itt egyrészt az önképzést szeretnék megvalósítani és ehhez kapcsolódva a magasabb szintű segítségnyújtást. A fel nem vett hallgatók esetében a latens társadalmi
