Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)
1971. szeptember 14. oktatói értekezlet
amikor azt mondja, hogy a mi közösségünk nem lehet független az ország többi közönségeitől; ami másutt történik, nyilván hat az egyetemre is. érzése szerint az országos légkör bizonyos negatívumai a nem kellő szervezettséggel és fegyelmezettséggel függenek össze, s a X. Kongresszusnak a munka megjavítására irányuló határozatai eleveiH t&s.i feltételezik azt, hogy az egyes közösségeken, szervezeteken belül akció indul a helyzet javitása érdekében, egyébként nehéz lenne javulást elérni ezekben a mindannyiunk által észlelt problémákban. Mivel mindezzel összhangban állónak érzi az előterjesztésben foglaltakat, azt örömmel támogatja. dr. Berényi Sándor döntő jelentőségűnek tartja, hogy a kar igényesebben oktasson, mint eddig, rendet tartson a maga portáján, biztositsa a fegyelmet és a színvonalat, igényesebb legyen a hallgatókkal szemben is, aminek jelentkeznie kell a vizsgáztatásban, mert ha nem kérjük számon az anyagot, világos, hogy minden erőfeszítés kárba vész, mert ha kis teljesitménnyel is eredményeket lehet elérni, ez nem készteti a hallgatókat erőfeszítésre. A hallgatók 20-50 %-a arra törekszik, hogy minimális teljesitménnyel minél nagyobb eredményt érjen el, minél kevesebb erővel szerezhessen diplomát. Ezekkel a hallgatókkal szemben, ha kell, ad,dnisztrativ eszközökkel is fel kell lépni. A hallgatók 25 %-a olyan, hogy nem kell sarkallni, eljár az órákra adminisztratív rendszabályok nélkül is, jó teljesitményt nyújt a vizsgákon, a diákkörök keretében, de jogosan elégedetlen azzal a teljesitménnyel, amelyet az egyetem nyújt, mert az ezen a téren jelentkező ellentmondásokat is világosan kell látnunk. Az oktatás alapja, hogy egységesen kidolgozott követelmények legyenek', az elvárások egységesen és konzekvensen érvényesüljenek, mert ha nem, akkor világos, hogy a hallgató a legkisebb elváráshoz alkalmazkodik. A dékántól szeptember 3-én egy leiratot kapott, amelyért 15 - ‘ **'
