Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)
1971. szeptember 14. oktatói értekezlet
24 гг ahogy azt az egyik tanszéki értekezleten kifejezték, a kapcsolat az"egymásra hatás nélküli együttélés*' kategóriájával jellemezhető. Valószínű, hogy az ok nem annyira a jogtudósokban van, hanem a nagy különbségeket és a hatásnélküliséget más tényezők okozzák. К tényezők körünkön kivül állnak, rájuk döntő hatást gyakorolni non nagyon tudunk. Ennek ellenére sem hanyagolható el a további kapcsolatok kereséses és a meglévők ápolása, hiszen a kapcsolatok gyümölcsöző voltára is számos ja± példát lehetne felhozni. Ma már csak elvétve találkozunk azzal a nézettel, hogy a kapitalista országok jogtudósaival való kapcsolatok nem sok haszonnal járnak a szocialista jogtudomány művelői számára. Bebizonyosodott, hogy számos vonalon lehetséges és szükséges a közös munka. Érdeke pl. a szomszédos kapitalista országoknak is, hogy néhány történeti kérdés - amelyet itt és ott másként Ítéltek meg eddig - megvitatásra kerüljön és az álláspontok közeledjenek egymáshoz. Nem mondhatunk le a nemzetközi kapcsolatok ápolását előmozdító jogi eszközök kölcsönös kutatásáról és egymás érdekeinek figyelembevételével való fejlesztéséről. Nem lehet figyelmen kivül hagyni a kapitalista jog fejlődését, amely még ma is tud uj megoldásokat produkálni. Segítséget kell nyújtanunk azoknak a kutatóknak, akik az egyes vezető kapitalista országokban a szocialista joggal jószándékuan vagy objektiven foglalkoznak, hogy saját országuk korlátáit túllépve meglássák a jót is nálunk. Segítenünk kell a fejlődő országok jogtudományát és a jogász-képzést is. Nem mondhatunk le a nemzetközi szervezetek kongresszusain valóxx részételről. A kapitalista országok jogászaival, a burzsoá jogtudomány képviselőivel való találkozások azonban komoly felkészülést igényelnek és talán még nagyobb хжкЗсжк türelmet. Kinyilatkoztatásokkal, pusztán elméleti tételek hangoztatásával nem lehet helyettesíteni a valóságos
