Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)

1972. február 29. IV. rendes

45

mérni őket. Javasolom tehát, hogy a követelményeket szabja meg a dékán elvtárs: ilyen irányú inditványt szeretnék előterjeszteni. A követelményi rendszer legyen nyomon követhető, és ne fukarkodjanak a dicsérettel, de a bírálattal sem. Hellyel-közzel ugyanis úgy tűnik, hogy a káderfejlesztési tervek lezárása kapcsán csak dicsérő, elismerő vélemény volna. Pedig azt hiszem, nem lehet állitani, hogy a tervek teljesítése terén hellyel- közzel nem történtek volna elcsúszások. Sőt, ennek ellenkezője történt. A bizottság munkáját úgy végezte, hogy felosztottuk a különböző tanszékeket, én Írásban fordultam a részemre kijelölt tanszékek vezetőihez, és megkaptuk tőlük az észrevételeket. Úgy tűnik, hogy a jövőben érdemes lenne személyes konzultáció helyett Írásbeli dokumentumokat kérni, .mert akkor nincs vita a szövege- zések tekintetében.

Dr. Világhét Miklós: Elnézést kérek, nem akartam hozzászólni ehhez a témához, de úgy látszik, hogy kénytelen vagyok rá. Teljesen ki van zárva, hogy a követelményeket egységesíteni lehetne. Csak a saját házam tájáról beszélek. A mi tanszékünknek most már tiz vagy tizenegy dolgozója van, kettő kivételével valamennyinek legalább kandidátusi fokozata van, de esetleg annál magasabb is. azok, akiknek kandidátusi fokozatuk nincs, vagy köz* vétlenül előtte állanak, vagy esetleg már be is nyújtották disz- szertációjukat, azok esetében pedig, akik a kandidátusi fokozato: túl vannak, tulajdonképpen arról van szó, hogy tudományos munkájuk normális ütemben tovább folyjék. Emellett valamennyien végezzék oktató-nevelő munkájukat. Hem hiszem, hogy ezeket a követelményeket függetleníteni lehetne attól, hogy melyik tanszékről, és annak milyen összetételéről van szó. Nem hiszem, hogy például a mi tanszékünket egy szinten lehetne kezelni - nem kivá