Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)

1972. február 29. IV. rendes

- 51 Nem értettem, hogy miért csak a docensi kinevezésétől kezdve válik valaki felnőtté. Választ kértem, de к akkor helyes lett volna elmondani azt a követelményt, hogy a fiatal oktatókkal többet kell foglalkozni. Más kérdés az, vajon mennyiben jó vagy rossz az, hogy ha a fiatal oktató mielőtt még általános áttekintaése lenne a maga tudományágában, egy viszonylag szűk területen kezd el kutatni elmélyülten 5-8 évig. 1

Van még egy sereg kérdés a jelentés által átfogott területen, amelyet érdemes lenne további vizsgálat tárgyává tenni, és egy vágj7, két év múlva napirendre tűzni.

Értem ezt a bizonyos tanszék-centrikussá got, csak azt nem tudom, hogy ezzel mennyiben lehet egyetérteni.

A tudományos turizmust is értem, de az ilyen anyagok nem maradnak meg kari szinten, és azért ennek van egy kissé furcsa kicsengése. Biztos, hogy ilyesmi is van, de ezt valahogy másképp kellene megfogalmazni.

A következő káderfejlesztési beszámolónál jó lenne bizonyos kérdőpontokat kidolgozni, és ezek alapján egységesen végigmenni a tanszékeken, akkor bizonyos aránytalanságok nem jönnének létre.

Ami a Munkajogi Tanszékre vonatkozó részt illeti, igaz, hogy a fiatalokra hárult az előadási órateher, de szerencsére nem túl hosszú időn át, és azért volt egyéb munka az oktatáson kivül, amelybe igyekeztem őket elég hamar bekapcsolni. Lehoczky Boldizsárnéról csak annyit mondunk itt, hogy gyereket vár és rá a jövőben egy ideig nem lehet számitani* Ennyit mond az anyag, igaz is, de mi köze ennek a k^derfejlesztéshez?

A fiatal munkatársakkal szemben emelt tudományos ко-