Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)

1971. december 2. III. rendes

I1

nem lehet erre utalni.

Itt van a 2. § /5/ bekezdése, ahol a módosítás csak egy ’'a" névelő beszúrása. Közben a szöveg: "A város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek utján gyakorolják hatalmukat.", ideológiailag és politikailag helytelen tétel, a város és а f*nr falu dolacgozóiról csak itt van szó, de itt is mellőzni lehet, elég azt mondani, hogy a dolgozók... Az igazság az, hogy a dolügzók nemcsak küldötteik utján gyakorolják a hatalmukat, hanem közvetlenül is, amiről szó van a következő bekezdésekben, de a nem választott, hanem kinevezett tisztségviselők nem a dologzó nép hatalmának gyakorlását testesítik meg? Gondolok a tanácsi kinevezett tisztviselőre. A miniszter nem a dolgozó nép hatalmát gyakorolja? Mai szemmel nézve ez hibásnak tűnik már az 19^9-es alkotmányban is, de akkor miért kell átvenni ezt a szöveget?

Mellőzöm azokat a megjegyzéseimet, amelyek tekintetében az elvtársak itt már szóltak, mellőzöm a stiláris hibák megjeölését, pedig vannak, mégpedig feltűnő nagy számban, nyelvhelyességi hibák, hogy egyes számban van az alany, többes számban az állítmány.

Az uj szövegben a 18. § /5/ bekezdése azt mondja, hogy "Az országgyűlés biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, megsemmisítheti bármely állami szerv alkotmánybí ütköző rendelkezését és intézkedését." Vajon ez a megfogalmazás nem nagyon tág? Bármely állami szerv? Nem hiszem, hogy ez a bíróságra vonatkoztatható lenne.

ar. Berényi Sándor: Egyben szűk is ez a jogkör, mert a járási hivatal a szövetkezeti aktust megsemmisítheti, de az országgyűlés nem.

dr. Névai László: Olyan önkorlátozást csinálunk, amelyet úgysem fogunk végrehajtani, tehát illuzórikussá válik, bármennyire is helyes lenne a 22. § /2/ bekezdése, amely szerint "A Magyar Népköztársaságban törvény állapítja meg az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó alapvető szabályokat." Egész biztos,