Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)

1971. december 2. III. rendes

rult, mert a X. Kongresszuson elhangzott megállapítások kevés lehetőséget hagytak arra, hogy egy uj alkotmány megalkotását tűzhessük napirendre. A kongresz- szus állásfoglalása szerint az 19á-9:XX. törvénynek a megváltozott társadalmi viszonyokhoz való hozzáigazi- tása, a meghaladottá vált megfogalmazások korszerűsítése van napirenden, és ezzel egyidejűleg kell elvégezni néhány olyan módosítást is, amely a politikai viszonyok területén megérett, és amely a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését lehetővé teszi, illetőleg be kell építeni az alkotmányba olyan részeket, amelyek már ma is az alkotmány részei, de tételesen megállapítást nem nyertek az alkotmány törvény keretében. Két ilyen törvényünk van. Ismeretes, hogy a választó- jogi törvény és a tanácstörvény módositotta az alkotmány érintett részeit anélkül, hogy tételesen meghatározta volna, hogy az alkotmánytörvény mely helyeiről van szó, és szervesen nem építette be az uj szöveget az alkotmány megfelelő részébe, igy ma csak értelmezéssel tudjuk eldönteni, hogy ebből a két törvényből milyen rendelkezések tekinthetők alkotmányos szintű szabályoknak, és melyeket nem sorolunk oda. A acwix módositás alkalmával tehát az érintett fejezetek szövege is pontosan megállapítható lesz a már rendelkezésre álló törvények alapján.

Nagyon lényegesnek tartom a tervezettel kapcsolatban először is azt, hogy a társadalmi berendezkedést illetően megállapítható, hogy az alkotmány szövege meghaladottá vált. Itt vissza lehet utalni egy sereg jogszabályra, például a PTK-ra, a földhasználatról szóló törvényre, a szövetkezeti törvényre vagy olyan témákra, amelyek nem nyertek törvényi szabályozásfc, csupán alacsonyabb szintű jogszabályban kerültek rendezésre, például a vállalatokkal kapcsolatosan a 11-es kormányrendelet, amely tekintetében az Alkotmány kiegészítésre szorul, mert a mai hatályos szövegében nem rendelkezik a vállalatokról, vagy pedig módosításra szorul az Alkotmány szövege, mert a tulajdon- viszonyok terén a gazdasági irányítási reform folytán