Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 7.a.70.)

1971. február 16. III. rendes

to

milyen formában, a másik az esti-levelező tagozatsa úgynevezett tanulmányi munkajogi feltételeinek megvizsgálása. Ahogy az időben előrehaladunk, egyre kevésbé becsülik meg a vállalatoknál és intézményeknél az esti-levelező tagozatos hallgatók tanulmányi munkáját. Még haragudnak is rájuk, többletmunkát sóznak a nyakukba, úgy, hogy össze-vissza jönnek vizsgázni és hozzák az orvosi igazolásokat.

Feltűnő a budapesti és a vidéki hallgatók közötti arány. Vajon mi lenne, ha egy jogszabály kifejezetten megmondaná, hogy az esti-levelező tagozatos felvételnél előnyben kell részesíteni azokat a hallgatókat, akik az egyetem körzetében laknak. Ezzel rengeteg időt és pénzt lehetne megtakarítani és egyáltalán nem jelentené egyik egyetem tekintélyének xxsfesi: csorbulását sem. Ha több időt kell az egyetemen töltendők az esti-levelező tagozatosoknak, ez önmagában egy bizonyos önszelekciót is eredményez.

Ki kell javitani a szöveget a J. oldalon, ahol az áll a negyedik sorban, hogy "a munkaidő alatti tanulás lehetősége". Hát ezek a hallgatók még munkaidőn kivűl sem tanulnak, nemhogy munkaidő alatt.

Érthetetlen a statisztika a 4. oldalon, amikor azt mondja az anyag, hogy milyen nagy a művelődésügyi minisztérium által felvettek létszáma. Közben érdeklődött Taligás elvtárstól, aki azt mondta, hogy 6 % a fellebbezések során felvehető arány, ez pedig 18 jb.

dr. Vigh József dékánhelyettes: A 6 yo-ot is a minisztérium állapit ja meg.

dr. Kádár Miklós emlékeztet arra, hogy az Állam- és Jogtudományi Kar számot javaslatot tett ebben a tekintetben., mióta az esti-levelező tagozat célra irányultsága olyan alapvetően megváltozott, mint- 20 -