Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1969-1970 (HU ELTEL 7.a.69.)
1970. március 17. III. rendes
4SA Művelődés ügy i Közlöny 1970» évi február J-i szénában, az SUPS Ál lan - és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékére nejhirdetett egyetemi tanári állást n о g p- á ,1 у á z о n. 1921-ben szülötten Vasszentnihályon* Jogi tanúin anya inat az ELTE illan- és Jogtudonányi Karán végeztén /1949-1953/• Már hallgató korónban a büntetőjogi tanszékhez kaposolódva a tanszék dolgozóinak irányítása alatt behatóbban kezdtem. foglalkozni a büntetőjoggal. Később negbizást kaptan az esti és a levelező hallgatókkal való foglalkozásra. Egy tanéven a tanszék demonstrátóra voltán, A diploma megszerzése után a Központi Döntő Bizottságnál helyezkedtem cl, 1953» július 26-ával kineveztek tanársegédnek a Büntetőjogi Bánsz ékre. 1958-ban színvonalas oktatónevelő munkám elismeréseként megkaptam az “Oktatásügy Kiváló Dolgozója“ kitüntetést. Adjunktussá 1959» februárjában neveztek ki, 1963-ban pedig - miután megvédtem kandidátusi disszertációmat - doc nis letten. Havi illetményen 3*400,-Et. Besorolási kulcsszámom 5002. VII. Oktató munkán leiterjed az oktatás minden területére. Előadást tartok az esti tagozaton rendszeresen, a nappali tagozatokon a tanszékvezető távollétében - esetenként. Szemináriumot vezetek a nappali tagozatos hallgatóknak. Hosszú évek óta államvizsga bizottságban kérdezőként működöm közre. Már több éve vezetője vagyok a Büntetőjogi Tudományos Diákkörnek. Ezen idő alatt irányit asónnal több színvonalas - országos tanácskozáson - díjjal jutalmazott dolgozat készült és került megvitatásra a diákköri üléseken. Tudonáiyos fejlődésen hu képét nyújtja irodalmi tevékenységen. Kezdő oktató koromban rövidebb lélekzctü tanulmányokat és recenziókat irtán. Ezek közül kiemelhető; “Az izgatás elméleti kérdései“ cinnel irt tanulmány /megjelent a “Magyar Rendőr“ c. lap 1954. évi november 2o., 28. és december 4,-i számaiban/. Tudonáiyos fejlődésen jelentős állomását jelzik többek között “A termelőezövetkczetck büntetőjogi védelméről” /megjelent az Állam- as Igazgatás c. folyóirat 1956. évi 1. számában/? “A Horthy-korszak büntetőjoga“ /megjelent “Tanulmányok a Horthy-korszak államáról és jogáról” 0. tanulmánykötetben 1958* évben/. 1962-ben sikeresen megvédtem kandidátusi értekezésemet. Ez a körülmény egy időre megszabta irodalmi munkásságon irányát. Ebből az időből származik “A kísérlet mint a veszélyeztetett büntettek sajátos típusa” /Megjelent a Jogtudományi Közlöny 1962. évi 5- számában/ "Az előkészület büntetendőségének alapjáról” /megjelent a Kari Actában 1% ben/. Indokolt külön említeni az АШР Rómában tartott 2. Kongresszus ra irt nemzeti referátumot /Viski Lászlóval közös munka/ “A veszély tető bűnösclckmónyokről” /megjelent a Revue intemationala de droit pénal-ban Parisban 1969-ben/* 1969» szeptemberében résztvetten az említett Társaság Rómában tartott kongresszusán, ahol a szóbanforgó referátumban foglaltak is a vita tárgyát képeztek. Nagyobb terjedelmű munkáin: ”A veszély fogalma'és jelentősége á büntetőjog-bán“ /Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 198*p.l965*/» ”A büntető törvénykönyv kommentárja“c .munkába n mintegy öt iv terjedelmű rész/Btk.XII.Fejezet 19o-216.§-ok,Közga zdasági és Jog i Könyvkiadó 1968/;”A közbiztonsá g és a közrend elleni büntettek ”0.monográfia kikiadás alatt van/szerzőtársam idr.Bodgál Zoltán/,terjedelme кЪ.Зо iv, Tudományos tevékenységen elsősorban a büntetőjog különös részéből vi-lasztott témákra kontcontrálód^tt. - kivéve a nag у óbb munkák közül az 1965-ben megjelent monográfiátК• ./. T
