Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1969-1970 (HU ELTEL 7.a.69.)

1970. március 17. III. rendes

PÁLYÁZAT

Mc spályáz on. a "Művelődésügyi Közlöny" 1970* február 3-i szánában az M/EE álla:.:- Is Jogtudipányi Kar illanj-gi tanszékére meghirdetett egyetemi tanári állást* Az állás elnyerése érdekében eddigi t’фотону о s és oletat ói nunkánat a következőkben foglalom össze:

1»/ Az EL/DE illan- és Jogtudományi Kar illanj ősi tanszéke munkájában 1949 szeptember 1 Óta veszek részt. Harmadéves hallgató voltán ugyanis, araikor dón uns t r át orkánt először kapcsolódban be a tanszék munkájába. Az cgyetjja elvégzése utón. - 1951 júniusától - tanársegéd letten, majd a báron éves függetlenített aspiráns időmet is a tanszéken töltötten el. 1955» áprilisától a,p0csi Tudományegyetem Jogi Karán voltán adjunktus, najd az MDA Allan- és Jóstudonányi^Intézeténok letten munkatársa /1956« febr. 1./. Budapestre kerülésen, után - mintegy 1 éves kihagyással - isiiét bekap*-, osolódtan a tanszék nunkájába, ahová 1959* október 1-én félállású doocnsként kinevezést is nyerten. Jelenleg egész ó.llású docensként dolgozom az illanjugi tanszéken. Munkakörönbe tartozik évek óta az esti tagozat előadásai nagyobb részének megtartása, a délelőtti tagozaton a t ud onány os kutatásaimhoz közelálló tón edob ól /választójog, állampolgári jogok stb./ előadások tartása, speciál kollégiumok, ezen belül különösen a “Vezető tőkés országok állani berendezkedése" c, nindon évben neghirdetett kollégium vezetése, az 1969-70. tanévben nagindult V. évfolyanon koilégiun tartása. Evek óta tartok előadásokat a Bolosészettudonányi Kar Levéltáros szakán ahol féléves tárgyként előadón a nagyár állanszorvozet fejlődését a felszabadulástól napjainkig. Az elmúlt tanévtől néhány témában előadást tartok az. MSZMP KB Politikai Főiskolájának I. évfolyamán is, Ezcn/rivül résztveszek a tanszék egyéb irányú nunkájában, gyakorlati órákat tartok és többek között résztv szék az állanigazg'' tási tanszékkel közösen szervezett tudonányos aunkaközösség szervezésében is.

2./ Első tanulnányain nár egye tűni hallgató koronban 1950-1 951-Ър” ncgjelentek. Ebben az időben különösen a tanácsok létrehozásának problénái foglalkoztattak. Az állanszorvozet felépítésének kérdésköréből irtán meg disszertációmat is "A demokratikus centátaliznus elve és érvényesülése a Magyar Népköztársaság' állanhatalni és ál- lanigazgatási szerveinek rendszerében" ci nci, anelyet 1956 nyarán védten mg. E ténával kapcsolatban több elméleti igényű munkán látott napvilágot. Különösen szeretnén kienelni a "Decentralizáció és demokratikus centralizmus" c. tanulmányonat, anely a disszertáció alapvető elméleti igényű mondanivalóját foglalta össze.

A MTA Állam- és Jogtudományi Intézetébe kerülésen után tudományos tevékenységen jelentősen megalapozódott és negnövekedett. 1956. tavaszán kezdtem foglalkozni a választójog kérdéseivel. Ennek keretében két nagyobb terjedelmű sokszorosított jogösszehasonlitó köteten jelent meg, amelyekben a felszabadulástól mintegy húsz éven keresztül kisérten figyelemmel az európai szocialista urszá- gok^választójogi törvényhozásának alakulását. Az ilyen irányú kutsat ó munka eredményezte a választ6jo j-gal kapcsolatos összehason- hit ó jogi tanulmányaimat• Ezek közül is kiemelném "A szocialista országok választási rendszerének fejlődési irányai" oinii tanulmányomat ,•amelyben az új tendenciákat igyekeztem összefogni és közreadni. A választójoggal való foglalkozás inspirált ögyébkó"4- a szocialista képviselet tartalmi kérdéseinek elemzése felé.