Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1969-1970 (HU ELTEL 7.a.68.)
1969. október 17. I. rendkívüli
- 6 £,¥ előadásra nem, mert az illuzórikus követelmény. Garanciális szabályokat, amelyek az egyetemi oktatókat - e. térően másfajta munkavállalóktól - megilletik, meg lehetne fogalmazni, de ezekre a miniszteri rendelet nem ad lehetőséget. Nem tesz külön szabályokat az oktatókra, hanem megelégszik a Munka '.Törvény könyv ével kapcsolatban a művelődésügyi miniszta? által kidott végrehajtási rendeletben és egyéb jogszabályokban /pl. nyugdíjazás/ foglaltakkal. Kérdés, hogy bele kellene -e venn; ezeket a lényegileg munkajogi szabályokat a Szervezet Szabályzatba. A KISZ javaslataival egyetért a Népköztársasági usztön- dij vonatkozásában. A KISZrt javaslatételi, nem véleményezési jog illeti meg. A KISZ vélemény-nyilvánitási jogáról az egyetemi gyakornokokkal kapcsolatban felteszi a kérdést, hogy az Egyetem befejezése után közvetlenül idekerülő gyakornokokra vonatkozóan, vagy egy-ké- év múlva idekerülő gyakornokokra vonatkozóan is nyilvá- nithasson-e a KISZ véleményt. A Kari Tanács egyhangúlag olyan értelemben foglal állást,' hogy a KISZ cs ak a közvetlenül idekerülő gyakornokokkal kapcsolatban nyilváníthasson véleményt. A KISZ Nevelési Bizottságban való részvételével a Kari Tanács egyetért. Weltner elvtársnak válaszolja, hogy a szövegezési javaslatokat továbbítják az egyetemi szerkesztőbizottságnak megfontolás végett, mert azok elvi kérdéseket is tartalmaznak /képviselet-érdekképviselet/. Kéri a közös véleményt arra nézve, hogy a tanszékekre lehes- sen-e oktatót helyezni a tanszékvezető beleegyezése nélkül. Ezt jól meg kell gondolni, mert előfordulhat olyan eset, hogy pl. személyes ellenérzés következtében kitűnő oktató nem kerülhet be bizonyos tanszékekre Erra nézve kell állást foglalni. A Kari Tanéns egyhangúlag megszavazza: a tanszékvezető beleegyezése nélkül senki se kerülhessen tanszékre. dr.Böőr Péter felteszi a kérdést, hogy a dékánnak ilyen esetben mily' döhtési joga van. dr.Sárándi Imre: Általában kialakul a közös vélemény. A tanszékvezet' azt mondja meg, ]fit lát szÍvesen, ebben rendszerint egyetért a dékánnal, a dékánnak, illetőleg a kinevezés: jog gyakorlójának nem feltétlenül kell elfogadni a tanszékvezető pozitív javaslatát, csupán a kizáró vélemén; kell figyelembe venni. A személyi ügyekben való döntésnél - amennyiben kinevezési javaslatról vagy döntésről van szó - szüks égesnek látja a 2/3-os minősített többséget. Nagyon fontos kérdés a hallgatói közösségek és a KISZ közötti különbségtétel. A hallgatói közösségnek a jogszabályban semmiféle definíciója nincs, csak kari ifjúsági szervekről van szó. Eelteszi a kérdést, mi az áll pont ezzel kapcsolatban? Maradjon-e a hallgatói közöss gek megfogalmazás, vagy legyen csak KISZ?
