Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1969-1970 (HU ELTEL 7.a.68.)

1969. december 16. II. rendes

- 21 /utíztatást/ végző részéről./

A kifejtettekből arra a következtetésre kell jutni, hogy a generális szabályozás bármely, tehát az életfontosságú szervek transplantáeiójával kapcsolatban is szükséges és azt a foglalkozási szabályok tekintetében tartalonnal kitöltő jogszabály teheti jól használhrtóvá, anit a következők részleteiben iB» igyekeznek majd megvilágítani.

A recipiens vonatkozásában sen etikai, sen jogi probléma nem nerül fel az olyan szervpótlás esetében, amelynél nc-n másik elő vagy non élő er.iber szervét használják fel transplantáci céljára, tehát araikor nincsen donor. Az ily/nenü eljárások egy tekintet nlá esnek az un. hagyományos beavatkozásokkal.

A Magyar Tudományos Akadémia 1969. január 22-i összes- ülésén orvosi előadás hangzott cl a szervátültetésről.

G-ömöri Pál akadémikus ez előadása a "Magyar Tudomány"

1969.éviáprilisi számában jelért meg; Nizsalovszky Endre akadémikus korreferátuma pedig az említett folyóirat 1969. évi julius augusztusi sz^rMban ; a jogi probléma felvetés szerint "öt kérdés vár megoldásra;n 1./ Mik az előfeltételei az élő emberből való átültetés érdekében végzett szervkivételnek ? 2./ Mikor szabad tárgyi szempontból egy ember testéhez - mint holttesthez hozzányúlni átültetésre szánt szerv kivétele céljából ? 5./ Hogyan és kitől szerezhet erre az orvoo jogosultságot ? 4./ A recipiens a szervátültetés milyen eseteiben jutott cl a klasszikus hippokratészi jogviszony keretei közé ? 5./ A szervátültetésekkel kapcsol ót osan esetleg előálló jogellenes károkért való fe-