Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1969-1970 (HU ELTEL 7.a.68.)

1969. december 16. II. rendes

- 13 ­ismerését tükrözi ; 2./ Azonos elven nyugvó megoldás van a Polgári Törvény- könyvben is, ugyanis a sereimet szenvedő beleegyezése sem szünteti meg a testi és szellemi épséget sértő vagy veszélyeztető cselekmény jogellenességét. Tény azonban, hogy több alacsonyabb rendű jogszabály és az azokon alapuló gyakorlat ezzel ellentétes, I ,y például a véráten­gedés, mint a testi éptséget érintő, sőt szerv átengedő tevékenysé­get magában foglaló magatartás tanusitása érdekében célszerű pro­paganda is érvényesül. Az eddigiek az élő ember testi épségével, illetve szervével voltak kapcsolatban. A téma átvezet a halott ember testére vonatko­zó problematikához. f/ A b one alá 3 vonatkozásr'ban-a hatályos magyar jog sze­rint- az ember teste feletti rendelkezési jog halála esetére elfo­gadott, mégis azzal a korlátozással, hogy a saját holtteste felett rendelkező erre vonatkozó elhatározásának megváltoztatására a hoz­zátartozó feljogositottsága általában elismert. Nyilvános gyógyin­tézetben elhalt holttestének okt?tási és tudományos célra felhasz­nálása általában megengedett. A holttestnek éppen az élő ember ér­dekében történő fclhasználhatása tért hóditó. A térhóditás vissza­húzója, helyenként akadályozója a kegyeleti érzés, továbbá korlá­tok közé szoritója az igazságszolgáltatás érdeke, az hogy bűncse­lekmények nyomai ne tűnhessenek el. Konstatálható még annak is a .hatása, ami a nagyon ritkán előforduló tetszhalottá jelenségek­ből fakad. Az emberi tetemmel való rendelkezési jog kizárásának legerőteljesebb áttörő je ként az emberszaporodásból nagy mértékben folyó' azt a következményt kell felismerni, hogy a tetemek eltérné-

Next

/
Thumbnails
Contents