Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1969-1970 (HU ELTEL 7.a.68.)

1969. december 16. II. rendes

sakor az orvosnak a rendelkezésre álló elméleti eredmények és az azokon alapuló gyakorlat ismeretében mindent el kell követnie,hogy az ember életfunkcióját biztositó két alapvető rendszert működésben tartsa, illetve újból működésbe hozza. Ez a két rendszer: a lé légzés és a vérkeringés.

Vizsgálat tárgyává kell tehát tenni, hogy miféle és milyen módon szabályozott feltételek fennforgása esetén kötelező az orvosnak a lélegzés és a vérkeringés fenntartása, illetőleg helyreállitása iránt tevékenységet folytatnia^ / Az erre vonatkozó jogi szabályozás egyben arra is választ kell, hogy adjon, vajon milyen terjedelmű a hivatásból folyó kötelesség./

a/ Klinikai h inion a légző és vérkeringési szervek mükö- désének/a szív működésének/ a megszűnését kell érteni. b/ Biológiai halálon a légzési és vérkeringési szervek működésének a megszűnése folytán az agysejtekben az idő múlásával beálló olyan károsodás állapotát kell érteni, amely irreverzibilis./ Ilyen esetben is lehetséges - bizonyos időn belül - a vérkeringési szerv /a szív/ és a légzési szerv működésének művi utón történő újbóli megindítása, aminek következtében az agysejtek egy része is "életjelenségeket" mutat anélkül, hogy újból tudatos álla pót jönne létre. Ennek az állapotnak az a főjellemzője, hogy a szívműködés, stb.-i művi utón fenntartására irányuló tevékenység megszüntetésekor, vagy fenntartása ellenére is - bizonyos idő elteltével - a klinikai halál állapota ismét beáll./

Mindezekből az következik, hogy a biológiainak nevezett halál állapota a tényleges halál.

с/ Az irodalomban a "felélesztéssel" kapcsolatban használatosak a "resuscitació" és a "reanimacio" kifejezések.

Resuscitacicn mindazokat a ténykedéseket kell érteni,