Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1968-1969 (HU ELTEL 7.a.67.)
1968. november 19. I. rendkívüli
4' ! - / : ' : v v* Jegyzőkön yv készült a Kari Tanács 1968. évi november 19~én tartott első rendkívüli üléséről. Jelen vannak: a Kari Tanács tagjai, és László Tivadarné a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója. Igazoltan távol vannak; dr. Révai Tibor dr. Sipos Aladár dr. Borsi Gyul^ ' dr. Szabó Imre dr. Magyar György dr. Világhy Miklós dr. Vigh József más elfoglaltságaik miatt. dr.Sárándi Imre dékán; megnyitja az ülést. Köszönti dr.Molnár Józsefet, aki alapszervi párttitkári minőségében először vesz részt a Kari Tanács ülésén. Majd rátér az'első napirendi pont tárgyalására. Felhivja a Kari Tanács tagjait, hogy amennyiben az egyetemi re- fóimmal kapcsolatos jogszabályokkal kapcsolatban kérdés merülne föl, először azt tegyék meg. dr.Seltner Andor; Kapott-e a dékán részletes tájékoztatást a jogszabályok értelmezésére és indokolására vonatkozólag. dr. Sárándi Imre; A dékán más tervezetet kapott, mint az egyetem oktatói, ebben a tervezetben a Művelődésügyi miniszter összefoglalja a jogszabálymódositás célját és okát. Ezt röviden összefoglalja. ' Ezek után az egyetemi oktatási reformra vonatkozó jogszabály-tervezetet megvitatják. dr.Berényi Sándor formailag nem tartja alkalmasnak a jogszabálytervezet étj leginkább jogszabály-szerkesztési hibák azok, amelyek először szembetűnnek. így nem az anyaggal lehet érdemben vitatkozni, hanem a benne rejlő gondolatokkal. A jogszabály célja változtatni az egyetem struktúráján. Ez a cél rendkívül időszerű, mivel az uj irányítási rendszer már minden terűi ej ten érvényesül. Felmerül azonban a kérdés, kell-e szélesíteni az állami demokráciát egyetemi szihten és ha igen, akkor milyen módon. A maga részéről ezt rendkívül szükségesnek tartja. Bz a jogszabályból azonban egyértelműen nem derül ki. Még a vállalatoknál ií nagyobb az autonómia, mint nálunk és a kérdésen a jogszabály-tervezet sem segit döntő mértékben, A költség- vetési szintet tekintve az egyetem legalább egy középnagyságú vállalatnak felel meg. Hazánkban egy középnagyságú vállalat viszont képzett igazgatási apparátussal ren- délkezik. Tehát felmerül ennek szükségessége intézményünknél is. Időszerűvé válna végre a kétféle funkció kettéválasztása; a szakmai vezetés választott vezető utján, az adminisztrativ igazgatás, a folyamatos működés biztosítására. Ez a kettéválasztás a jogszabály törekvése is, de a megfogalmazása felemás. Felmerül továbbá a kérdés, ki legyen az igazgatási vezető. Lehetne egy a gazdasági vezetővel, egy azonban már most leszögezendő, hogy többoldalúan és magasan képzett szakemberre van szükség. A tervezet rendkívül cseppfolyósán rögziti a Minisztérium
