Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1966-1967 (HU ELTEL 7.a.65.)
1967. április 11. IV. rendes
- 2 ŐT Az о gyötörni okt tói kollektívába gyors :n boilbszk dott, s közismertté vált- tudása, szorgalma, szerénysége s okt tétársai iránti áll ndó sogitőkászságo. Tudományos tevékenységében gyümölcsözően kapcsolja össze gazdag gyakorlati tapasztalatait s kutatásaival és áll. ndóan bővített tényismereteit az elméiéi követelményeivel. Л tudományos-kut tó munkája eredményeként megjclno publikációira az* elméleti tisztázásra, a jo y lkotás tökéletesítésére és a gyakorlat fejlosztésórc irányuló törekvés jellemző. Tudományos munkái közül néhány kimut thatóan segítette a kodifikációt és a gyakorlat fejlesztését. Az ügyvédi szervezet és működés problémáinak feldolgozása során az ált la kifejtett elveket és javaslatokat felhasználta a haZai jogalkotás a szocialista magyar ügyvédség szervezetének a kialakításánál. 1964—ben megjelent könyvében a szocialista törvényesség érvényesülése ás a hiv-tásos képviselői tevékenység közti összefüggéseket vizsgálta, s a hivatásos képviselő, illetőleg védő működésére о szempontból irányadó elveket fej- ' tette ki, amelyek az adott jogászi hivatás gyakorlóinak eljárásait segítették. Az állam javára v ló marasztalás ölj írásjogi problémáival kapcsolatos egyes megállapításait s következtetéseit az intézmény néhány kérdésénél felhasználta a Legfelsőbb Bíróság a 7«sz.polgári irányelvben, Л választottbiráskodás .:lvi kérdéseit vizsgálva - egyes jogtudományi megnyilatkozásokkal szemben - kimutatta az intézmény alkalmazhatóságát a szocializmus viszonyai között. A kérdés az uj gazdaságirányítási rendszer fórumrendszerének elvi előkészítése során kerül napirendre. Figyelmet érdemlőek azok a kutatásai, amelyek azt célozzák, hogy a biróság az eléje kerülő jogvitát egy Ítélettel, vitás kérdések hátrahagyása nélkül birálja el /a jogvitát egy perben koncentr Hja/, Erre utaló törekvések már ész lel-e hetők a polgári ügyek gyakorlatában. Al. pvető kutatási területe az elmúlt években a dolgozók részvétele az igazságszolgált tásban volt; о témakörből készítette el és nyújtotta be doktori disszertációját; a témakör részletkérdéseiből hat tanulmánya jelent meg. Emellett - néhány értékesen elemző munkájín kívül — sokoldalú nyelvtudása felhasználásával az összehasonlító módszer lkalmazásával több jogintézményt világított meg a külföldi szocialista jogalkotással és gyakori;.ttal egybevetve. Kandidátusi fokozatát 1955-ben nyerte el; ..zóta 46 publikációja jelent meg. Okt tómunkája mignsszinvonalu. Előadásokat t rt n ppali és az esti tagozaton, több speciális kollégiumot tartott /'Jogi képviselet","Az eljárási cselekményük formája", "A társadalmi bíráskodás a gyakorlatban"/; szemináriumi és gyakorlati foglalkozásokat vezet, pntrónusként működik, konzultációkat tart, instruálja a konzultációs központok foglalkozásait; részt vesz a nyári gyakorlatok előkészítésében és ellenőrzésében, valamint a vizs-Itatás minden formájában, ideértve az államvizsgákat és a felvételi vizsgákat, továbbá a dolgozatok elbírálását. Közvetlen kapcsolatokat tart fenn a hallgatókkal, hogy ezáltal is előmozdítsa nevelésüket és a jogászi hivatásra való felkészülésüket. Mindezek alapján a bizottság úgy találja, hogy a pályázó személye és működése megfelel az egyetemi tanári állás betöltésével szemben támasztott követelményeknek, ezért javasolja Tr,Révai Tibor elvtárs pályázatának az elfogadását. ír,Barna Péter s.k, tanszékvezető egyetemi tanár Kmf . Dr.Névai László s.k. tanszékvezető egyetemi tanúi a bizottság elnöke Dr.Mórn Mihály s.k. tanszékvezető egyetemi t :nár a bizottság tagjai
