Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1966-1967 (HU ELTEL 7.a.65.)

1966. december 10. II. rendes

I

'9*/ A "kutatási kjözjv^vt- - lchut, higgy az elnevezés nőm jó — nem jelenti uj tudományos munkahely létesítését, és még csak uj státushelyet som feltétlenül igényel* A korábbi koordinációs elképzelések leginkább jogágazati szinten jelentkeztek, és a koordináció elsősorban a jogágazat területének a felosztását jelentette* Ez a rendszer nem volt- hatékony* Ugyancsak nem sok eredményt hozott a tudományos kutatási terv felelős-kijelölő rendszere, részben mert többnyire rendkívül széles, nem mindig eléggé konkrét területre §z£itak a felelőskijolölések: ez pedig egyebek között még akkor is megnehezítette volna a feltétlenül szükséges anyagi eszközök koncentrált’elosztását, ha megfelelő mértékben rendelkezésre álltak volna ilyen eszközök* A "központ" - kijelölés ezzel szemben körülhatároltabb, konkrétabban megfogalmazott témákra vonatkozik, amelyek a jogágazati hovatartozásra tekintet nélkül kerülnek megállapitás- ra és többnyire komplex feldolgozást igényelnek* A "központ" koordináló, szervező és bizonyos mértékig irányitó szerepet kapna» Ezzel a tevékenységével összefogná a tudományos kutatóknak a téma megoldása érdokébon kifejtett tevékenységét, Emellett a központokban fejlődőképes, tudományos érdeklődésű jogászokból munkaközösségeket kellene létrehozni, amelyek nem "önképzőköri" jelleggel működnének, hanem a téma megoldására koncentrált programmal olymódon, hogy a tudományos munkára nevelést, és a tudományos és igényes gyakorlati szakemberek együttműködését egyaránt biztositsae Ebből idővel kifejlődhet, illetve emellett megszervezhető egy bizonyos továbbképzési rendszer, amrdy a legigényesebb ‘gyakorlati szakembereket képezné, éspedig nem tudományos szakemberekké, hanem széleskörű áttekintéssel rendelkező, mélyebb tudásu gyakorlati jogászokká - ez azonban oktatási kérdés és nem tartozik a Bizottság hatáskörébe, Ezokoon a "központ"-okbnn kellene az érdekeltek bevonásával kidolgozni a kutatás részletes tervét is, és a rendelkezésre álló anyagi eszközöket is itt kellene összpontosítani, igyekezvén feltárni, hogy a TUKUFA jo‘1:i- használása mellett milyeh külső szervektől lehet díjazott megbízásokat kapni a feladótok megoldásához* Erre a mechanizmus-munkák körében bizonyára van lehetőség*

II.» A gazdaságirányítási ref rmmal kapcsolatos feladatp.ko

lo„/ A gazdaságirányítás reformja előreláthatóan növelni fogja a jog tényleges, relative önálló szerepét a gazdasági folyamatok szabályozásában, és ezáltal megnöveli az állam- és jogtudományokkal szemben támasztott igényeket. Már iost is megállapítható, hogy megkívánja bizonyos eddig nem alig müveit jogterületek intenziv művelésének a kifejlesztését, uj szerző szemléletet igényel számos problétíiakörben és valószinüleg igen széles jogterületükén hoz lényeges változásokat. Az Állam- és Jogtudományi Intézet hároméves terve ezzel már számol; ugyanezt nem lehet elmond ni a legtöbb tanszéki tervre,

11,/ Az alábbiakban néhány, a gazdasági irányítás reformjával kapcsolatos hosszutávu kutatási feladatot eralitünk meg azzal az igénnyel, hogy figyo- lembevéve a koncentráció igényét és a rendelkezésre álló kapacitást is. ezeket a Bizottság kezelje a hároméves terv kiemelt témáiként.. Az idevágó kutatómunkának a gyakorlati igényekkel való szervezett összhangját elsősorban a gazdaságirányítás reformjának jogi problémáival foglalkozó bizottság utján lehet majd biztosítani,

ae/ A jogforrások., hatósági aktusoj^, és szerződési formában jelentkező állami alttusok /jogszabály és utasít as ji szerződésb 1 a nk о 11 ák. szállítási feltételek, kollektiv szerződések} szabályzatok, munkarendek,stb,/

T