Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1965-1966 (HU ELTEL 7.a.64.)
1966. május 17. V. rendes
ÖNÉLETRAJZ I92I. január 13-án születtem Temesvárott, Édesapám születésemkor ügyvéd- jelölt, majd később ügyvéd volt0 1929-ben'tüdővészben meghalt és én anyámmal minden támogatás nélkül maradtamc Édesanyám elhatározta, hogy átjövünk Magyarországra, ahol apai rokonaim éltek» Mivel édesanyám igen hosszú ideig nem jutott munkához a munkanélküliség miatt, apai nagybátyám vett magához; nála nevelkedtem az egyetem elvégzéséig. Nagybátyám a Debreceni Helyi Vasút főmérnöke volt. Édesanyám végül a Magyar Pharma Gyógyszerárugyábban dolgozott mint segédmunkás0 Később, amikor ebben a gyárban felmondtak neki, egy idősebb férfinél lett házvezetőnő. Ott dől** gozott mindaddig, amig 1946-ban magamhoz nem tudtam venni„ Iskoláimat még Temesvárott kezdtem román nyelvű iskolában és az elemit Debrecenben fejeztem be. Középiskolába a debreceni piarista reálgimnáziumba jártam, majd ennek elvégzése után a dobreceni Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára iratkoztam be. Doktorrá avattak 1943* Október 1-én, Egyetemi éveim elején kerültem kapcsolatba a kommunista mozgalommal. 1941 ft. párttag vagyok és az egyet non az akkor meglévő diákmozgalmat irányítottam. Ez idő alatt kapcsolatban voltam azokkal az elvtársakkal, akik a párt megbízásából a debreceni szervezést végezték, 1943» Október 2-án Budapestre jöttem a párt engedélyével és itt végeztem munkát, 1944, március 19-o után illegalitásba mentem és Kiss Lajos néven a Hazai Fésüsfonóban dolgoztam, A gyári sejt tagja voltams 1944, novemberének végén a gyárból el kellett mennem és beléptem az ellenállás un. Mikó-csoportjába. Ott működtem 1945. január 2-ig, amikor is a csoport az egyetemi rohanzászlónlj ele], elmenekült és Pestorzsöbeten és Kispesten helyezkedett el. Akkori vezetőnk, Somogyi Miklós elvtárs kilátásba helyezter hogy újabb '.tevékenységre fognak minket mozgósítani. Ez azonban nem sikerült és én a bevonuló szovjet csapatoknál jelentkeztem. Miután igazolni magamat non tudtam, a ceglédi, majd a focsani fogolytáborba kerültem* Onnan 1945. augusztus 1-én kerültem haza és 10 nap múlva a párt utasítására Tolna megyébe mentem. Itt először a negyobizottság tagja és főispánt titkár, majd. később közigazgatási felelős és járási főjegyző letten, 1948 elején megyei II, főjegyző, majd negyei főjegyző lettem, 1949-ben a Belügyminisztérium tanulmányi osztályának helyettes vezetője, majd a 6 hónapos közigazgatási iskola igazgatójaként dolgoztam. 1951-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen adjuratusként, majd docensként oktattam., 1950» szeptemberében a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanszékvezető docenssé, 1957» szeptemberében pedig egyetemi tanárrá és a Kar dékánjává neveztek ki. Ez utóbbi funkciót 1964.augusztus 1-ig töltöttem be. 1957-ben nyerten el a jogi tudományok kandidátusa tudományos fokozatot, majd 1962-ben az állam- és jogtudományok doktora tudományos fokozatot. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja vagyok; ugyancsak tagja vagyok az MSzMP Baranya negyei Pártvégrehajtó Bizottságának. Nos vagyok, két gyermekem vane Édesanyámmal közös háztartásban lakunk, Budapest, 1966« április 20, Dr, BIHARI OTTÓ s,k„
